Skip to main content

Szarka

Gosztonyi, Szarka: Őrzünk; védünk?


B. Á. budapesti taxisofőr elmondása szerint január 11-én filmeket szállított egy Angol utcai cégnek, amely a Bódi Művek épületében bérel irodát. Míg parkolóhelyet keresett, a Bódi Művek biztonsági embere rászólt, hogy ne akadályozza a forgalmat. Nem akadályozom, próbálok felállni a járdára, válaszolta B. Miután leparkolt, kezében nagy kupac filmmel, slusszkulcsát a kisujjára akasztva sétált befelé. „Velem ne beszélj ilyen hangon”, állt elé az őr, majd, hogy nyomatékosítsa mondanivalóját, ököllel arcába vágott. B.

Szarka: Művészkönyvek Székesfehérvárott

Kiállítás


A székesfehérvári Szent István Király Múzeumot két kiállításért is érdemes fölkeresni. A Második Nemzetközi Művészkönyv Kiállításra közel százötven művész hozta el négyszáz munkáját, Robbin Ami Silverberg ugyancsak papír- és könyvmunkákat mutat be tárlatán. Óriási anyag ez együtt, a kézművesség, a grafika, a festészet, a szépírás és még sok művészeti ág kézfogója.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon