Skip to main content

Szemere Róbert

Szemere Róbert: Az európai liberálisok útja az egységes pártig


1947. április Megalakul a Liberális Internacionálé. Az oxfordi manifesztum összefoglalja a liberálisok alapelveit.

1967 Az Oxfordi Kongresszuson a Liberális Internacionálé elsőként veti fel a közvetlen európai választások lehetőségét.

1976 Az Európa Tanács döntést hoz az Európai Parlament közvetlen választásáról.

1976.






Szemere Róbert: Az Európai Parlament választ


1999. június 10–13. között közvetlen európai parlamenti választások lesznek az Európai Unió 15 tagállamában, az itt élő 370 millió lakos képviseletére: a választók az Európai Parlament (EP) jelenlegi 8 pártjának és pártszövetségének nemzeti tagpártjainak jelöltjeire szavazhatnak.

Az EP elődje, az Európai Közösség Közgyűlése 1958-ban jött létre a római szerződés nyomán, eredetileg 6 ország részvételével. Azóta 31 év telt, az integráció 15 tagúra bővült, és újabb 6 ország vár felvételre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon