Skip to main content

Szentpéteri Nagy Richard

Szentpéteri Nagy Richard: Nem kellett volna

Buda Péter: Európa alkotmányos reszakralizációja. 2003. szeptember


„Jóllehet a relígiók históriája nem egyéb, mint az emberi gyarlóságnak és gonoszságnak tükre, melybe a józan soha nem tekinthet elszomorodás nélkül; de csakugyan mégis egy igen méltó tárgya a vizsgálódásunknak, ha azon végtelen fontos következtetéseket nézzük, melyeket a relígiók a világon okoztak és okoznak.” Berzsenyi Dániel kezdte így A relígiók eredete és harmóniája című – végül soha be nem fejezett – tanulmányát 1813-ban.[1]

Buda Péter figyelemre méltó dolgozatában érdekes adalékokkal egészí


Szentpéteri Nagy Richard: A preambulum Istene

Töredékek a közjogról


Az, „ki a maga vakmerő állításait a való fáklyáinak lenni hirdeti, igenis távol van a felvilágosodásnak azon lépcsőjétől, melyet az ember képes elfogadni. Ő gyűlöli vagy neveti, s kisebb-nagyobb mértékben igazságtalanoknak véli mindazokat, kik értelmétől különbözni fognának”. Kölcsey Ferenc ítélkezik ekképpen a Töredékek a vallásról című, a mainál nagyobb figyelmet érdemlő tanulmányában. „Ismerjük meg értelmünknek gyengeségeit, s engedjük magunkat a szívnél és a relígiónak megtisztult érzelmeinél fogva vezettetni.

Szentpéteri Nagy Richard: Magyar igazságügy és élet

Az igazságügyi tárca 1998 és 2002 között


A magyar história úgy tudja, hogy a haza bölcsét, Deák Ferencet 1848-ban kifejezetten kapacitálni kellett arra, vállalná el az első felelős magyar „minisztérium” igazságügy-miniszteri posztját.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon