Skip to main content

(Szőcs Géza)

(Szőcs Géza), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

RMDSZ: Kongresszus után – Nyereség? Veszteség? (Beszélő, 1993. január 23.)


Tisztelt Szerkesztőség!

A Beszélő ezévi 3. számában a 20. oldalon aláíratlan elemző beszámoló olvasható az RMDSZ brassói kongresszusáról. Ennek egyik passzusa így szól:

„Különösen visszatetszőnek találták többen azt, hogy az utolsó napon Szőcs Géza megjelentetett három, újonnan indított lapot, melyek egyik fő tartalma a politikai ellenfelekkel szembeni nyílt személyes támadás volt, például az RMDSZ parlamenti frakciójának az elnöke, Tokay György ellen.”

A föntiekhez a következőket fűzöm:

1.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon