Skip to main content

t-a [Solt Ottilia]

t-a [Solt Ottilia]: Átmenet-e a recesszió?


A GDP csökkenése

1989–93 között a Kopint-Datorg becslése szerint a magyar bruttó nemzeti termék volumene 21–23%-kal csökkent. De ez a visszaesés az ún. átmeneti gazdaságok mindegyikére kiterjedt (Lengyelországban 1992-től kismértékű növekedést regisztráltak). Kornai János ezt „transzformációs visszaesés”-nek nevezte. Jeffrey Sachs 1990-ben nem várt számottevő visszaesést a stabilizáló rendszabályok, a liberalizálás bevezetése és a széles körű privatizáció elindítása után. Sőt, úgy gondolta, hogy rövid zavarokat követően meg kell indulnia a növekedésnek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon