Skip to main content

T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]

T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: A SzépBirodalmi tündöklése és bukása


Természetesen lehet azt mondani, már megint, hogy a bajok gyökere az előző rendszerben ered. Lehet azt mondani, hogy az ellenőrizetlen állami dotációk, a sajtócézár szerepében tetszelgő kiadóigazgatók a piaci viszonyoktól mesterségesen inkubált óriáscsecsemőket kreáltak, melyek kikerülve a piacgazdaság szabad levegőjére, életképtelennek bizonyultak.

Csak hát ezzel a szabad levegővel – az élet más területén is kiderült – bajok vannak.


T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: Puha acél


Amikor én általános iskolába jártam, a tankönyvek még nagyhasú, csúnya embereknek ábrázolták a kapitalistákat, akiknek – úgy tűnt akkor – legnagyobb bűnük az volt, hogy időnként az utcára tették alkalmazottaikat.

Nem tudom, hogy a mostanában készülő tankönyvekben miként ábrázolják majd Rockefellert, Morgant vagy Maxwellt, mindenesetre az újdonsült magyarországi kiskapitalizmus „cápáit” melegszívű, mosolygós, kezüket simogatásra emelő embereknek láttatnám.

Mert mi mással lenne magyarázható, hogy egy milliárdos veszteségei: termelő kohászati vegyes vállalat levál




T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: Most akkor drágább lesz az Unicum?


Az a gyanúm, hogy az áremelésekről és a nagykövetcserékről ugyanabban a Hivatalban döntenek.

A címben szereplő kérdés természetesen költői, hiszen egyfelől miért pont az Unicum ára ne emelkedne, másfelől az ilyesmit – egy öröklött beidegződés nyomán – először körömszakadtáig tagadják, a kiszivárogtatott információkat vehemensen cáfolják, majd két-három héttel később magától értetődő természetességgel bejelentik.

Áremelések idején – noha mindannyian tudjuk, mi áll mögöttük – legtöbbször a csomagolóanyagok, illetve az energia drágulását szokás emlegetni.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon