Skip to main content

T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]

T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Hors-d’eau

avagy: Ki vádolja nemzetünket antiszemitizmussal?


A liberális ellenzék, ezen belül az SZDSZ nagy győzelme a helyhatósági választásokon nagyon sok mindent megmutatott. A legfontosabb tanulságokat meg sem említem, csak egy viszonylag mellékes, ám sokakat izgató körülményre szeretném fölhívni a t. Ház, akarom mondani, a t. Olvasó figyelmét.

A magyar közvéleménynek az a tevékeny, a modern demokrácia mellett elkötelezett része, amely ezúttal is elment szavazni, bebizonyította, hogy a demokratikus magyar társadalom nem ül föl az antiszemita uszításnak.


T. G. M. [Tamás Gáspár Miklós]: Irredenta?


A jó öreg Zingarelli, az olasz értelmező szótárom szerzője szerint – és ő csak tudja, hisz ajánlása így szól: „A Benito Mussolini, restauratore delie sorti d’Italia”[SZJ] – az irredento, – a melléknév, jelentése: föl nem szabadított; azok a területek, országok, népességek, amelyek egyelőre még idegen uralom alatt állnak; ilyenek voltak különösképpen a trentinói és isztria

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon