Skip to main content

Tamási Judit

Tamási Judit: Egy nap Gázában


Kora reggel indulok a jeruzsálemi Óváros Damaszkuszi-kapujánál lévő arab taxiállomásról: az izraeli állami autóbusztársaság által üzemeltetett buszok a megszállt területekre nem közlekednek. Heten ülünk a nagy, de már meglehetősen ütött-kopott Mercedesben. Bal oldalamon egy sovány, burnuszos öregúr, aki útközben – valahol Qiryat Mal’akhi környékén járhattunk – egy településre mutat az országút mentén: „Ez volt az én falum… 1948-ig csak arabok laktak benne, most már csak zsidók…” Kérdésemre, hogy hol él most, mutatja útlevelét. Rajta aranybetűs felirat: Jordanian Kingdom.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon