Skip to main content

Turcsányi Sándor

Turcsányi Sándor: Rosálás

Budapesti szoborpark


Meglátja, visszasírnak maguk még engem! – mondta Virág elvtárs a villamos lépcsőjén szorongva Pelikán elvtársnak. Mire az: Hát, én arra nem mernék megesküdni.

Pelikán megint tévedett. Nyugodtan letehette volna a nagyesküt: a próféta szólt belőled, Virág elvtárs. Jó szakemberekre mindig szükség lesz. Néha előbb is, mint gondolnánk.

A Budapesti Búcsú szoborparkavató ünnepélyét Bacsó Péter rendezte. Véget értek a nehéz évek, a belső emigráció keserű kora, amikor a nagy magyar ellenálló csak évente egy, maximum két filmet készíthetett. Szezonja van neki.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon