Skip to main content

V. L. [Vit László]

V. L. [Vit László]: Blokád?


Élő lánc


Az óbudai Folyamőr utcai lakótelep lakóinak életét két ipari létesítmény keseríti meg: az egyik voltaképpen csak vámszabadterület, a másik palackozó üzem. Közös jellemzőjük, hogy mindkettőt sűrűn keresik fel a be- és kiszállító kamionok, zajukkal és bűzükkel gyötörve az egyébként csendes környék lakóinak életét. A lakossági tiltakozás megszervezésében két környezetvédő csoport vállalt részt: a Városi Biciklizés Barátai Egyesület és a Levegő Munkacsoport. A környezetvédők úgy határoztak, hogy élőláncot alkotva 24 órára elzárják a lakótelepet a kamionok elől.

V. L. [Vit László]: Ki győzött?


„Nem vagyok túl optimista a gátügyben, hiszen befejezett tények vannak, a folyót elterelték” – jelentette ki Antall József miniszterelnök az EK és a visegrádi csoport londoni csúcstalálkozóján októberben. „Ha a vízmennyiség változatlanságában, hajózási kérdésekben, a munkák leállításában meg tudnánk egyezni, és mindenki elfogadná a nemzetközi bíráskodást, akkor eredményre juthatnánk” – tette hozzá sokat sejtetően a magyar kormányfő.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon