Skip to main content

Vajda Éva

Vajda Éva: Kiművelt emberfők

A PhD-program viszontagságai


Amikor ez az ominózus mondat elhangzott, már kész volt a szóban forgó egyetem PhD-programja, sőt az egyetem hivatalos lapja – több más tervezett kurzus társaságában – már részletesen ismertette is. Ebből világosan kiderült, hogy a szakma legjobbjait kérték fel az oktatásra, akik ezt el is vállalták. Ám hogy ki és milyen alapon döntött ezekről a programokról, hogyan oldják meg a finanszírozását, egyáltalán elindulhat-e az oktatás a következő tanévben; ezek mind-mind nyitott kérdések voltak áprilisban.

Vajda Éva: Ki lesz? Ki?

A pályakezdők és az ő esélyeik…


Aki bemegy a Közgázra, az láthatja, hogy a közgázos diákok manapság korán elkötelezik magukat a munka mellett. Az egyetem aulájában a büfé körül ugyanis nemcsak a vizsgaidőszakban ülnek elegáns, öltönyös fiúk és csinosan öltözött lányok. A pénzügyi szférában sokan dolgoznak már az egyetem mellett azért, hogy minél előbb gyakorlatot szerezzenek, no meg pénzt. Az elhelyezkedés feltétele a nyelvtudás, elsősorban az angol, de a német vagy a francia sem hátrány, és szinte elengedhetetlen a számvitel ismerete.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon