Skip to main content

Varga Andrea

Varga Andrea: Körbox

Campania elektorala


A Cotroceni-palotában nem szeretik a sajtót. Nincs sajtóértekezlet, amelyen Iliescu elnök ne intené meg ezt vagy azt a lapot, ne marasztalna el egy-két újságírót. Beosztottjai, testőrei is előszeretettel verik el a port a sajtó munkatársain, olyat azonban még nem látott a világ, hogy a választott elnök önkezével támadjon a kényelmetlenkedő újságíróra.

Varga Andrea: A 22-es csapdája

Egyházi ingatlanok


„Itt mindenkinek igaza van”

A kialakult helyzetről a 22-es csapdája jut eszembe – mondja a római katolikus egyházat képviselő Nagy Imre érseki helynök.

Ahhoz, hogy az egyház a társadalmilag elismert két legfontosabb feladatát, a betegápolást és az iskolai nevelést el tudja látni, ahhoz épületek kellenek, amelyekben kiképezhetjük az eljövendő betegápolókat és pedagógusokat.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon