Skip to main content

Varga Attila

Mózer Péter, Varga Attila: A fogyókúra mellékhatásai

A jóléti kiadások csökkentésének társadalmi következményei

A jóléti kiadások csökkentésének társadalmi következményei

A kormánykoalíció felbomlását követő politikai vákuumban a jegybank elnöke tavasszal élesen fogalmazott „Az állam emlőin tengődve fokozatosan lemaradni Euró­pától, vagy öngondoskodással a piacgazdaságot, felelősséget és kockázatot vállalva felzárkózni a visegrádiakhoz? Ez ma az igazi kérdés Magyarország számára.” Az el­múlt hónapokban egyre többször halljuk, hogy az állami újraelosztás mértéke túlzó, az állami jóléti kiadások mértéke egyszerűen akadályozza versenyképességünket.

A kormánykoalíció felbomlását követő politikai vákuumban a jegybank elnöke tavasszal élesen fogalmazott „Az állam emlőin tengődve fokozatosan lemaradni Euró­pától, vagy öngondoskodással a piacgazdaságot, felelősséget és kockázatot vállalva felzárkózni a visegrádiakhoz? Ez ma az igazi kérdés Magyarország számára.” Az el­múlt hónapokban egyre többször halljuk, hogy az állami újraelosztás mértéke túlzó, az állami jóléti kiadások mértéke egyszerűen akadályozza versenyképességünket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon