Skip to main content

Vargha Mihály

Vargha Mihály: Tér-nyelvi muzsika

Négy cseh építész az N&n galériában
N&n galéria


A februárban egyéves fennállását ünneplő N&n Galéria, Budapest legfiatalabb építészeti kiállítóhelye megrendezte első külföldi bemutatóját. Három héten át négy fiatal cseh építész, Petr Burian, Petr Hájek, Tomáš Hradečný és Jan Šepka mutatkozik be tervekkel. Olyan ideál tervekkel, melyek reális helyszínekre, reális programmal születtek, de nem valószínű, hogy meg is építenék őket. Ők négyen közösen jegyzik a terveket, s megépült munkáikat, amiket esetleg külön-külön csináltak, nem keverik bele az anyagba. Tulajdonképpen kutatásról van szó, nagy elődök munkájának folytatásáról.

Vargha Mihály: Színházsirató

Színházi nemzet


Csupa külsőség: esti fények kavalkádja, látvány-kert, szoborpark, napenergia-hasznosítás híján indokolhatatlan dísz-rács az épület tetején, itt is, ott is szobordíszek az épületen, rendet imitáló ismétlésekkel, de átláthatatlan szimbólumrendszerrel. Bent kispolgári luxus-giccs, merev se modern, se klasszikus részletképzés, gazdagságot fitogtató nyugati szállodavilág, „oda, a Balkánra ez is jó lesz” brit attitűddel, ámító világítási effektek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon