A privatizációs bevételek 1994-ben fokozott jelentőségre tettek szert: azóta még a korábbinál is nagyobb mértékben kívánják a költségvetési kiadások fedezetére fordítani. Ezért ha a realizált bevételek elmaradnak az előirányzatoktól, vagy ha a készpénzbevétel aránya számottevően csökken a privatizációs bevételeken belül, akkor ez közvetlenül rontja a költségvetés helyzetét.
Becslés szerint a privatizáció az 1888 milliárd forintnyi (könyv szerinti értékben számba vett) állami vagyonnak eddig mintegy két-három százalékára terjedt ki. A legfrissebb adatok szerint az idén 24 milliárd forint privatizációs bevétel folyt be, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója szerint mindössze 30-31 milliárdos bevétel várható az év végéig, a 40-50 milliárdos tervvel szemben (Magyar Hírlap, november 21.)
Az ÁVÜ (Állami Vagyonügynökség) félévben 52 vállalat társasággá alakítását fejezte be, s további 96 ügyet kézbe vett már.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét