Skip to main content

Virág Tünde

Fleck Gábor, Virág Tünde: „A szegénységről sokat tudnék mesélni”


A Géza-telepen születtem, egy icipici kis kunyhóban. Két telep van itt, a Géza-telep, meg a Varga-telep. Az egyik Milus Géza bácsiról kapta a nevét, aki a bíró volt a faluban, a másik meg a Varga Jani bácsiról lett elkeresztelve, aki a tanácselnök volt. A Varga-telep az erdőn innen van, a Géza-telep az erdőn túl. Volt még egy harmadik telep a falu másik végén, de csak egy-két kunyhóval, tudomásom szerint nem is volt neve. Ez itt, a mienk, gyönyörű szép telep volt, rendezett, nem úgy, mint most. Eredetileg egyetlen ház volt itt, a Kovács Juli nénié, de az már összedőlt.

Virág Tünde: Tereptapasztalatok a cigány gyerekek kisiskoláiban


Megélhetés

Az eltérő gazdasági-társadalmi környezet, a cigányok és nem cigányok változatos viszonya különféle megélhetési stratégiákat alakított ki az egyes cigány családoknál. Az egyes településeken belül nagyon különböző helyzetben élő cigány családokkal találkoztam, a falvak többségében a nagyon szegény, kilátástalan helyzetben élők mellett vannak gazdaságilag sikeresebbek is.

Minden településen él olyan cigány család, ahol valakinek van állandó jövedelme. A munkaadóktól húzott jövedelmek nagyon széles skálán mozognak.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon