Skip to main content

Zalabai Gábor

Zalabai Gábor: Jogfogyatékosok

– a rokkantpolitika Európában és Magyarországon –


„A rokkant gyermekeket amennyire csak lehetséges a normál iskolába kell integrálni, és az intézeti elhelyezést csak a legszükségesebb esetben igénybe venni.” „Az egyenlően kezelt gyermekek élete felnőttkorukban is kedvezőbben alakul. A nem rokkant gyermekek számára is kedvezőbb, ha sérültekkel együtt nő föl.”

Oktatás

Magyarországon az iskolaépületek legalább 90 százaléka kerekes székes és más súlyosan sérült gyermek számára megközelíthetetlen. Marad(na) tehát a nemzetközi gyakorlatban már nem kedvelt megoldás: az intézeti elhelyezés.




Zalabai Gábor: A fogyatékosok szabadsága

Mozgalom az önálló életért


A mozgalom (angol rövidítése szerint) ILM célja az, hogy még a legsúlyosabban fogyatékos emberek is szabad akaratuk szerint, önállóan rendelkezhessenek az életükkel, döntéseiket, amennyire ez lehetséges, ne a fizikai állapotukból eredő kényszerek szerint hozzák meg. A mozgalom kiindulópontja az, hogy a fogyatékos és az „egészséges” ember között mindössze fizikailag van különbség, emberi és állampolgári jogaikban  egyenlőek!

A II. világháború után a nyugat-európai és az észak-amerikai országoknak szembe kellett nézniük a nagyszámú rokkant ellátásának gondjával.


Zalabai Gábor: Kis magyar apartheid

avagy ki a néger Magyarországon


Mi a mulasztás oka? Az, hogy a testi másság és az ebből eredő hátrány nem került be a köztudatba, így az új vezetés sincsen tisztában azzal, milyen sürgős intézkedésekre lenne szükség ezen a területen (is). Az előző rendszer egyszerűen nem tudott mit kezdeni a fogyatékos emberekkel, ezért kirekesztéssel és alamizsna rokkantnyugdíjakkal „intézte el” gondjaikat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon