Skip to main content

Két talált tárgy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Előterjesztés a közgyűlés május 2-i ülésére

A közoktatási és sportbizottság a közgyűlés 45/1990. (XII. 3.) sz. határozata alapján tárgyalásokat folytatott a Geisler Eta utcai óvodának a Miasszonyunk Női Kanonok-rend részére történő használatba adásával kapcsolatban, a rend képviselőjével és az óvoda vezetőjével.

A rend képviselője szándékukat megerősítette, miszerint az óvoda használatba adását kérik 1991. szeptember 1-jétől az egyházi ingatlanok végleges rendezéséig.

Az intézményt továbbra is óvodakent kívánják működtetni, az óvodai felvételeket a férőhelyek szerint biztosítják. A gyermekek felvételét felekezettől függetlenül teszik lehetővé, keresztlevelet nem kérnek.

Az óvoda jelenlegi dolgozóit – amennyiben vállalják a katolikus szellemű nevelést – továbbra is foglalkoztatni kívánják.

A rend az óvoda működési költségeit nem tudja biztosítani, ezért kéri, hogy az óvoda dologi és bérköltségeire az önkormányzat biztosítson fedezetet.

Megbízási szerződés

Melyet egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mint megbízó, másrészről a Miasszonyunk Női Kanonokrend (Pécs, Szt. István tér 13. sz.) mint megbízott, az alábbiak szerint kötöttek:

1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bek. alapján ráháruló óvodai ellátásról való gondoskodás körében az Apáca (Geisler Eta) utca 21. szám alatti óvoda működtetését 1991. szeptember 1. napjától kezdődő hatállyal – az oktatásról szóló 1985. évi I. tv.-nek a módosítására hozott 1990. évi XXIII. tv. 7. §-ával beiktatott 18/A. § (2) bekezdése alapján – a Miasszonyunk Női Kanonokrendre bízza.

2. A Miasszonyunk Női Kanonokrend a megbízást elfogadja.

3. A megbízó kiköti, hogy a megbízott köteles

a) az óvodai nevelő munkát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Óvodai Nevelési Program alapján folytatni;

b) a 150 férőhelyes óvoda férőhelyeit teljesen kihasználni, a jelentkező gyermekeket felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül felvenni;

c) az óvodában működő mindazokat az óvodapedagógusokat, akik vállalják a katolikus szellemű nevelést, valamint a fizikai dolgozókat átvenni és további foglalkoztatásukról gondoskodni.




























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon