Skip to main content

A Független Jogvédő kartotékaiból


Ványi Balázs festőművész gmk-t alapított a nagy sikerű színes csempeképek gyártására.

A munkához telephely kellett, tehát bérelt egyet. A bérbeadó egy idő után mind magasabbra srófolta a bérleti díjat. Végül emiatt kenyértörésre került sor, és haraggal váltak el. A gazda azzal búcsúztatta volt bérlőjét, hogy „sógorom a kerületi NEB-elnök, el foglak törölni a föld színéről, sírva fogsz könyörögni, hogy visszafogadjalak”. Mindez 1987 februárjában történt, Kispesten.

1987 áprilisától megkezdődtek a vizsgálatok a gmk-nál.





(A történet főszereplőjének nevét megváltoztattuk.)

A 63 éves kisiparost reggel 8 órára adategyeztetésre idézték a megyei rendőrség útlevélosztályára. Meglepetésére egy csapat rendőr fogadta, a házát átkutatták, azután őrizetbe vették, s két hónapot töltött letartóztatásban. Minderre így emlékezik:

A 8-as zárkába tettek. Mint később megtudtam, általában ebben helyezik el a jelentősebb bűnügyek gyanúsítottjait. Ha a történetemet megismerik, talán megsejtik, miért.

A padlás felől állandó monoton zörejt hallottam, mintha betonkeverő gép működött volna.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon