Skip to main content

Beszélő évek – 1990


Kis János

Jókedvünk tele

(...) Kelet-Európa téli forradalma éles fénnyel világít rá a magyarországi demokratikus átmenet gyengeségére. Németországban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Romániában a felkelt nép söpörte el az ancien régime-et; csak közvetlenül ezután kezdődött el az egyezkedés az átmenetről a bukott rendszer örököseivel. Ebből a képből már Lengyelország is kilóg, mert ott a népmozgalom és a tárgyalások idejét nyolc év elnyomás és ellenállás választja el.


Neményi László


A német újraegyesülési folyamat legmeghökkentőbb vonása az a sebesség, ahogyan egybeolvadt két ellentétes ideológiájú, összeegyeztethetetlen gazdasági és társadalmi rendszerű ország, melyek hadseregei évtizedekig ellenségként tekintettek egymásra. Az újraegyesülés bekövetkezte előtt másfél évvel ugyanis alig valaki gondolta: belátható időn belül sor kerülhet rá. A keletnémet vezetés 1989. november 9-én nyitott először rést az „antifasiszta védőfalon”, s 329 nappal később, 1990. október 2-án az NDK megszűnt létezni.


1990. február 11-én, hetvenegy évesen, huszonhét év után kilépett börtöne kapuján Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) egyik történelmi vezetője. Ekkor már a dél-afrikai fehérek többsége is sejtette, hogy előbb vagy utóbb ez az ember lesz az ország vezetője. Pár nap múltán már mindenképpen – látva azt a higgadt, magabiztos, államférfiúi magatartást, amely Dél-Afrika leendő elnökét a világ legismertebb politikai foglyából a világ legismertebb politikusainak egyikévé tette.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon