Nyomtatóbarát változat

1990. jan. 2. Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindul a Balcerowicz-program. A fizetések vásárlóereje csak januárban 36 százalékkal zuhan.

1990. jan. 4.
A minisztertanács elnökséget nevez ki a Magyar Televízió élére. A testület elnöke Nemeskürty István, tagjai Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölki János, Gombár János, Horváth Ádám, Pálfy G. István, Vitray Tamás.

1990. jan. 5.
Kirobban az ún. Duna-gate ügy. Az SZDSZ és a Fidesz feljelentést tesz amiatt, hogy a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége ellenzéki politikusokról és mozgalmakról gyűjtött adatokat törvényellenesen, titkosszolgálati eszközökkel. Szorgalmazzák a felelősök leváltását, illetve lemondását.

1990. jan. 8.
Jelentős – az élelmiszerek körében 30-35 százalékos – áremeléseket léptetnek életbe.

1990. jan. 9.
Az MTV Elnöksége az intézményt felügyelő államminiszter, Pozsgay Imre szándékainak megfelelően Aczél Endre helyett Pálfy G. Istvánt nevezi ki a TV Híradó és A Hét főszerkesztőjévé.

A szófiai KGST-csúcsértekezleten Magyarország és néhány más tagállam a szervezet megszüntetését szorgalmazza.

1990. jan. 13.
A főváros V. kerületében rendezett pótválasztáson az SZDSZ jelöltje, Tamás
Gáspár Miklós győz.

Németh Miklós bejelenti, hogy Magyarország és a Szovjetunió hamarosan megállapodást köt a szovjet csapatok mielőbbi kivonásáról.

Aláírják a Suzuki és az Opel gépkocsik magyarországi gyártását megalapozó szerződéseket.
Örményellenes pogrom Bakuban.

1990. jan. 14.
A rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csurka István, az MDF elnökségi tagja antiszemita utalásokat tartalmazó jegyzetben támadja azokat, akik a Magyar Televízióban végrehajtott változtatások ellen tiltakoznak.

1990. jan. 16.
Pozsgay Imre lemond a Magyar Rádiót és Televíziót felügyelő bizottság ellenőrzéséről.

1990. jan. 18.
A kereskedelmi miniszter felfüggeszti a rubelexport teljes engedély- és kötésállományát, minden kivitelt egyedileg kell újra engedélyeztetni, mert az év első két hetében rendkívüli mértékben megugrottak a kiszállítások, fél hónap alatt 220 millió rubeles aktívum alakult ki a magyar–szovjet kereskedelemben.

1990. jan. 20.
A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongresszusi határozata véget vet az egypártrendszernek.

1990. jan. 21.
A kormány megszünteti a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főcsoportfőnökségét, és leállítja az iratmegsemmisítést.

1990. jan. 23.
Lemond Horváth István belügyminiszter, utódja Gál Zoltán, a minisztérium addigi államtitkára.

1990. jan. 24.
Az Országgyűlés elfogadja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt.

Megkezdődik és egy hónapig tart a választásokon való induláshoz szükséges ajánlások, az ún. kopogtatócédulák gyűjtése. A 176 egyéni választókerületben kb. hétezren próbálkoztak az induláshoz szükséges számú ajánlás összegyűjtésével, és ez 1623 jelöltnek, választókerületenként kb. 9 indulónak sikerült.

1990. jan. 27.
Távozik posztjáról Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
Meghal Borsos Miklós.

1990. jan. 29.
A SZOT felhívására tízezrek tüntetnek a Kossuth téren a kormány gazdaságpolitikája ellen, amely az életkörülmények romlásával és munkanélküliséggel fenyeget.

Az MDF elnöksége azzal hárítja el a Csurka vihart kavart jegyzetével kapcsolatos állásfoglalást, hogy a jegyzet Csurka írói munkásságának részét képezi.

1990. jan. 31.
Módosítják a sajtótörvényt. Magánszemély is alapíthat lapot, televízió- vagy rádióstúdiót. Az alapítónak csupán bejelentési kötlezettsége van.

1990. febr. 8.
New Yorkban meghal Karády Katalin.

1990. febr. 13.
Ottawában a négy nagyhatalom képviselői gyakorlatilag elismerték a német újraegyesítés elkerülhetetlenségét, s elhatározták az egyesítési tárgyalások elindítását.

1990. febr. 14.
Leninvárosban tüntetők inzultálják az oda érkező Grósz Károlyt.

1990. febr. 20.
Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata szerint elképzelhető, hogy Magyarország néhány év múlva a NATO tagja legyen.

1990. febr. 23.
Kis Jánost az SZDSZ megbízott elnökévé választják.

1990. febr. 24.
Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyeri a választásokat, és Vitautas Landsbergis lesz a köztársaság elnöke.

1990. febr. 25.
A sandinisták vezetője, Daniel Ortega megbukik a nicaraguai választásokon.

1990. febr. 27.
Megkezdődik a választásokon való indulás feltételeinek megfelelő pártok és jelöltek kampánya.

1990. febr. 28.
Az Országgyűlés elfogadja az MSZP vagyonelszámolását annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék szerint az alkalmatlan a párt vagyoni helyzetének bemutatására.

1990. márc. 1.
Az Országgyűlés Király Zoltán és Raffay Ernő javaslatára az előző év szeptemberében aláírt megállapodással ellentétes döntést hoz, mely szerint a köztársasági elnököt közvetlenül a nép választja.

1990. márc. 4.
Nagy Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának utolsó főtitkárát választják a SZOT helyébe lépő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökévé.

1990. márc. 10.
Horn Gyula és Eduard Sevarnadze Moszkvában aláírja a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt.

1990. márc. 11.
Kikiáltják Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követi Litvánia példáját.
Chilében Patricio Aylwin váltja föl Pinochet tábornokot az elnöki székben, de Pinochet továbbra is a hadsereg főparancsnoka marad.

1990. márc. 12.
Hajmáskéren megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása.

1990. márc. 14–16.
A régi Országgyűlés utolsó ülésén semmissé nyilvánítják az 1945 és 1963 között lefolytatott törvénysértő pereket.

1990. márc. 15.
A pártok és társadalmi szervezetek országszerte külön megemlékezéseket tartanak. Elmarad a március 15-i ünnepségek élő televíziós közvetítése.
A Szovjetunióban elnöki rendszert vezetnek be, és elnökké választják Mihail Gorbacsovot.

1990. márc. 18.
Az NDK-ban a Lothar de Maiziere vezette kereszténydemokraták nyerik a választásokat.

1990. márc. 19.
Marosvásárhelyen román szélsőségesek megtámadják a Magyar Házat, és többeket, közöttük Sütő Andrást is súlyosan bántalmazzák.

A kormány munkanappá nyilvánítja április 4-ét és munkaszüneti nappá – a köztársaság kikiáltásának napjaként – október 23-át.

1990. márc. 21.
A Fidesz „rendszerzáró bulija” a Népstadionban.
Namíbia függetlenné válik, megszűnik az utolsó afrikai gyarmat.

1990. márc. 25.
Az országgyűlési választások első fordulója.
A választásokon a szavazásra jogosultak 65 százaléka vesz részt.
A területi listán leadott szavazatok 24,7 százalékát a Magyar Demokrata Fórum, 21,4 százalékát a Szabad Demokraták Szövetsége, 11,7 százalékát a Független Kisgazdapárt, 10,9 százalékát a Magyar Szocialista Párt, 9,0 százalékát a Fiatal Demokraták Szövetsége, 6,5 százalékát a Kereszténydemokrata Néppárt szerzi meg.

1990. márc. 30.
A választások második fordulójára választási szövetséget köt az MDF, az FKgP és a KDNP.

1990. ápr. 3.
A Művelődési Minisztérium létrehozza a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványt.

1990. ápr. 6.
Lemond a Magyar Televízió elnöksége.

1990. ápr. 8.
A választások második fordulója. Az egyéni választókörzetek túlnyomó többségében ekkor dől el a választási küzdelem. Az országgyűlési képviselők 42,5 százalékát az MDF, 23,8 százalékát az SZDSZ, 11,4 százalékát az FKgP, 8,6 százalékát az MSZP, 5,4–5,4 százalékát a Fidesz és a KDNP, 0,5 százalékát az Agrárszövetség, 1,5 százalékát független képviselők adják.

1990. ápr. 10.
Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások az MDF, az FKgP és a KDNP között.

1990. ápr. 16.
New Yorkban meghal Greta Garbo.

1990. ápr. 18.
Megkezdődik Litvánia blokádja.

1990. ápr. 21–22.
Az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezletén a párt elnökévé választják Kis Jánost.

1990. ápr. 29.
Pártközi megállapodást írnak alá az MDF és az SZDSZ vezetői. A megállapodás értelmében a két párt támogatja a kétharmados többséghez kötött törvények számának csökkentését, Göncz Árpád államfővé választását, a médiák pártatlanságára felügyelő bizottság létrehozását, a miniszterelnök visszahívását megnehezítő ún. „konstruktív bizalmatlansági indítvány” törvénybe iktatását, valamint azt, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a kormányfő előterjesztése alapján.

1990. máj. 2.
Az Országgyűlés alakuló ülése. Az Országgyűlés elnökévé s ezzel ideiglenes államfővé választják Göncz Árpádot, az Országgyűlés alelnökévé pedig Szabad Györgyöt.

A kormány megszünteti a rádió és a televízió előző év novemberében felállított felügyelő bizottságát.

1990. máj. 3.
Göncz Árpád megbízza Antall Józsefet a kormányalakítással.

1990. máj. 4.
Meghal Vági Gábor szociológus.

1990. máj. 7.
Franjo Tudjmant Horvátország elnökévé választják.

1990. máj. 7–10.
Károly herceg és Diana hercegnő magyarországi látogatása.

1990. máj. 14.
A Nemzetközi Fizetések Bankja áthidaló kölcsönt nyújt Magyarországnak, miután rövid időn belül több külföldi pénzintézet jelentős összegeket vont ki a Magyar Nemzeti Bankból, s az ország pénzügyi helyzete kritikussá vált.

1990. máj. 20.
A Nemzeti Megmentés Frontja nyeri a választásokat Romániában, Ion Iliescu lesz az elnök.

1990. máj. 21–25.
Az MTA 150. közgyűlésén elnökké választják Kosáry Domokost.

1990. máj. 23.
Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul a kormány. Miniszterelnök: Antall József, belügyminiszter: Horváth Balázs, földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, honvédelmi miniszter: Für Lajos, igazságügyi miniszter: Balsai István, környezetvédelmi miniszter: Keresztes K. Sándor, ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, közlekedési és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, külügyminiszter: Jeszenszky Géza, munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, népjóléti miniszter: Surján László, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, tárca nélküli miniszterek: Kiss Gyula, Gerbovits Jenő, Mádl Ferenc. A Magyar Televízió a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntője miatt megszakítja a kormány eskütételének élő közvetítését, s a mérkőzés idején történteket felvételről közvetíti.

1990. máj. 26–27.
Az MSZP II. kongresszusán a párt elnökévé választják Horn Gyulát.

1990. máj. 29.
Párizsban aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát. A bank egyik alelnöke Németh Miklós, volt miniszterelnök.

1990. máj. 30.
Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választják.

1990. máj. 31.
Az Országgyűlés néma felállással emlékezik meg a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulójáról. A megemlékezésről a Fidesz frakciója kivonul.

1990. máj. 31–jún. 3.
Bush és Gorbacsov washingtoni csúcstalálkozója.

1990. jún. 2.
Az MDF III. Országos Gyűlésének második napján Antall József kijelenti, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát. Csoóri Sándor nem fogadja el a neki felajánlott társelnöki posztot.

1990. jún. 4.
Megnyílik Budapesten az első ingyenkonyha.

1990. jún. 10.
Csehszlovákiában a Polgári Fórum nyeri a választásokat.

1990. jún. 13–20.
„Bányászjárás” Bukarestben. A fővárosba felhozott bányászok hajtóvadászatot indítanak a demokratikus változásokat követelő ellenzéki tüntetők, egyetemisták ellen, egyetemi épületeket, szerkesztőségeket dúlnak föl, és a Nemzeti Liberális Párt székházában gyújtogatnak. A „bányászjárásnak” több halálos és sok sebesült áldozata van.

1990. jún. 15.
Andrásfalvy Bertalan miniszter és a hét legnagyobb egyház képviselője megállapodást ír alá a fakultatív vallásoktatásról.
A tiltakozások hatására később e megállapodás legfontosabb elemei módosultak: a hitoktatók nem kerültek be a tantestületbe, a hittan nem került be a bizonyítványba, és a hittanoktatás költségeit nem hárították az iskolákra.

1990. jún. 19.
Az Országgyűlés módosítja az alkotmányt, a két legnagyobb párt megállapodásának megfelelően csökkentik a kétharmados többséghez kötött témakörök számát, és ismét az országgyűlés hatáskörébe utalják a köztársasági elnök megválasztását.

1990. jún. 21.
Megnyílik a Budapesti Értéktőzsde.

1990. jún. 26.
Horváth Balázs belügyminiszter nyilvánosságra hozza, hogy a hetvenes években az akkori magyar vezetők tudtával nemzetközileg körözött terroristák tartózkodtak Magyarországon.

1990. jún. 29.
Miután Landsbergis moszkvai tárgyalásain Litvánia függetlensége ügyében kompromisszumos megoldás született, véget ér Litvánia blokádja.
1990. július Albániában és Kubában a hatóságok által üldözött, illetve az országot elhagyni szándékozó menekültek árasztják el a külképviseleteket.

1990. júl. 1.
Surányi Györgyöt kinevezik a Magyar Nemzeti Bank elnökévé.

1990. júl. 2.
Moszkva feloldja a balti köztársaságok életét megbénító gazdasági blokádot, amellyel a függetlenségi nyilatkozatok visszavonására igyekezett őket rávenni. Az erőpróba kompromisszummal végződött.

1990. júl. 3.
Hosszú vita után az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánítja a Magyar Köztársaság állami jelképévé.

1990. júl. 16.
Ukrajna parlamentje szuverenitási nyilatkozatot fogad el.

1990. júl. 18.
A vagyonügynökséget a kormány közvetlen irányítása alá rendelik. Ügyvezető igazgatója Tömpe István helyett Csepi Lajos.

1990. júl. 20.
Boross Pétert tárca nélküli miniszterré nevezik ki, és megbízzák az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal felügyeletével.

1990. júl. 22.
A zágrábi parlament szuverén államnak minősíti Horvátországot.

1990. júl. 25.
A kormánytöbbség leszavazza a pártatlan tájékoztatás bizottságának felállítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek létrehozása az MDF–SZDSZ-megállapodásban is szerepelt.

1990. júl. 29.
Az alacsony – 14 százalékos – részvétel miatt eredménytelen lett az MSZP által támogatott népszavazás, amely a köztársasági elnök közvetlen választására irányult.

Meghal Bruno Kreisky.

1990. júl. 30.
Kéri Kálmán, az MDF képviselője az Országgyűlésben kifejti, hogy Magyarország hadserege a II. világháborúban igazságos harcot vívott a Szovjetunió ellen. A kialakuló vitában utóbb a kormányfő is kiáll Kéri Kálmán mellett.
Az Alkotmánybíróság elnökévé választják Sólyom Lászlót.

1990. júl. 31.
Kinevezik Hankiss Elemért a Magyar Televízió és Gombár Csabát a Magyar Rádió elnökévé.

1990. aug. 1.
A szarajevói parlament szuverén köztársaságnak kiáltja ki Boszniát.

1990. aug. 2.
Irak lerohanja Kuvaitot.

1990. aug. 3.
Az Országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot.

1990. aug. 27.
Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője meghirdeti az elmúlt rendszerben szerzett kiváltságok felszámolását célzó ún. Justitia-tervet.

1990. szept. 7.
A júliusban feloszlatott koszovói tartományi parlament albán képviselői elfogadják Koszovó alkotmányát, amely Koszovót független köztársaságként nevezi meg.

1990. szept. 9.
Gorbacsov és Bush találkozója Helsinkiben.

1990. szept. 10.
Az Országgyűlés elfogadja az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról szóló törvényt, amely az MSZP-t is érinti.

1990. szept. 11.
Jeszenszky Géza egy interpellációra válaszolva kijelenti, hogy a koalíció pártjai hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a parlamenti demokrácia, a szabadelvű politika és a magyarság nemzeti érdekeit, mint az ellenzék. Az ellenzéki pártok tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz közös sajtótájékoztatót tart az ügyről.

1990. szept. 14.
Beindul az első privatizációs program.

1990. szept. 17.
Antall Józsefet Rómában fogadja II. János Pál pápa.

1990. szept. 18.
A kormány elfogadja A nemzeti megújhodás programját. A programot Matolcsy György, miniszterelnökségi politikai államtitkár és munkatársai állították össze.

1990. szept. 19.
Lemond Jaruzelski lengyel államfő.

1990. szept. 20.
A kormány létrehozza a Teleki László Alapítványt.

1990. szept. 27.
A kormány létrehozza az Egzisztencia Alapot.

1990. szept. 30.
A helyhatósági választások első fordulója. A részvételi arány a 40 százalékot sem éri el. A kisebb településeken a függetlenek, a nagyobb településeken és a fővárosban az ellenzék képviselői kerülnek többségbe.

1990. okt. 2.
Az Alkotmánybíróság a kormány beterjesztésére válaszolva alkotmányellenesnek nyilvánítja azt, hogy – a három koalíciós párt korábbi megállapodásának megfelelően – a földeket más vagyontárgyakkal ellentétben természetben adják vissza a korábbi tulajdonosoknak.

1990. okt. 3.
A két Németország egyesül.

1990. okt. 4.
A kormány hatályon kívül helyezi a kiemelt nyugdíjakra vonatkozó rendeletet.

1990. okt. 8.
Jeruzsálemben palesztinok csoportosan, kövekkel dobálózva támadtak rá a Siratófalnál imádkozókra. Az izraeli biztonsági erők tagjai tüzet nyitottak, huszonkét palesztint megöltek, több százat megsebesítettek.

1990. okt. 9.
Meghal Ottlik Géza.

1990. okt. 12.
Hankiss Elemér a közelgő önkormányzati választásokra való tekintettel nem engedi adásba Antall József tévényilatkozatát.

1990. okt. 14.
Az önkormányzati választások második fordulója.
A részvételi arány 29 százalék. A közvetlenül választott polgármesterek 83 százaléka független.

Meghal Leonard Bernstein.

1990. okt. 15.
Lemondatják Tölgyessy Pétert, az SZDSZ frakcióvezetőjét. Utóda Pető Iván.

A Dél-afrikai Köztársaságban eltörölték a szegregációs törvényeket, lezárult az apartheid-korszak.

1990. okt. 15–21.
Antall József látogatása az Egyesült Államokban.

1990. okt. 24. Antall József nyirokcsomóműtéten esik át. A kiadott orvosi jelentés szerint alacsony malignitású non-Hodgkin-lymphomában szenved.

1990. okt. 25.
Kitör az ún. „taxisblokád”. A benzin árának 65 százalékos emelése ellen tiltakozó taxisok eltorlaszolják az utakat.

1990. okt. 27.
Létrejön az Érdekegyeztető Tanács.

1990. okt. 28.
Az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás aláírásával véget ér a taxisblokád. Antall József miniszterelnök a kórházban adott ún. „pizsamás interjúban” békülékeny hangnemben, polgári engedetlenségi akcióként beszél a taxisblokádról.

1990. okt. 31.
A fővárosi önkormányzat főpolgármesterré választja Demszky Gábort.

1990. nov. 2.
Moldáviában Dubosszári környékén fegyveres összecsapásokhoz vezetnek a Romániával való egyesülésre hajló moldovánok és a Moldávián belül önálló „államocskákat” létrehozó oroszok, ukránok, illetve gagauzok ellentétei.

1990. nov. 6.
Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.

1990. nov. 11.
Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból. A frakció vezetését Gál Zoltán veszi át.
1990. nov. 14. Kilép az MDF-ből a szervezet első elnöke, Bíró Zoltán.

1990. nov. 18–21.
A helsinki folyamatba tartozó országok párizsi csúcsértekezletén aláírják az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződést.
A csúcsértekezlet zárónapján Antall József tárgyal Mihail Gorbacsov szovjet államfővel.

1990. nov. 22.
Lemond Margaret Thatcher. Utóda a konzervatív párt és kormány élén John Major.

1990. nov. 27.
Lemond Rabár Ferenc pénzügyminiszter.

1990. dec. 2.
Helmut Kohlt az egyesült Németország kancellárjává választják.

1990. dec. 9. Lengyelországban köztársasági elnökké választják Lech Walesát. Lemond posztjáról Mazowiecki kormányfő, aki az elnökválasztás első fordulójában a harmadik helyen végzett.

Slobodan Milošević lesz a Szerb Köztársaság elnöke.

1990. dec. 12.
Elfogadják az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt.

Albániában is megszűnik az egypártrendszer, megalakul az ellenzéki Demokrata Párt.

1990. dec. 14.
Meghal Friedrich Dürrenmatt.

1990. dec. 18.
Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az Öböl-háborúban részt vevő szövetségesek használják a magyar légteret, s hogy önkéntesekből álló magyar egészségügyi különítmény utazzon az Öböl-válság helyszínére.

1990. dec. 20–21.
Átalakul a kormány. Kupa Mihályt pénzügyminiszterré, Boross Pétert belügyminiszterré nevezik ki. Új tárca nélküli miniszterek: Botos Katalin, Pungor Ernő és az addigi belügyminiszter, Horváth Balázs.

• Beszélő évek – 1990