Általános munkák

1. Dr. Göcsei Imre: A Szigetköz természetföldrajza. Földrajzi tanulmányok 16. Akadémia, Bp. 1979.

2. Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája, Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 290-301. o.

Nem nyilvános publikált anyagok

3. Gabcikovo–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, Közös beruházási program, I. Összefoglaló jelentés; II.

A közvéleményt nyugtalansággal tölthetik el azok a vélemények, amelyek a Valóság és a HVG hasábjain napvilágot láttak a Gabcikovo–Nagymarosi Vízlépcsőről. A felsorakoztatott energetikai, műszaki, ökológiai ellenérvek akkor is aggodalomra adnak okot, ha egyikük-másikuk nem bizonyulna is kellően megalapozottnak. Ha az ellenérveknek csupán a töredéke is helytálló, akkor ez a gigantikus beruházás katasztrofális hatást tehet az amúgy is nehézségekkel küszködő magyar gazdaságra. Mint közgazdász, nem vagyok illetékes dönteni a műszaki tervezők és ellenlábasaik vitájában.

A Gabcikovo–Nagymarosi Vízlépcsőt (GNV) ismertető és méltató cikk egy térképpel kezdődik. Ezen vastag fekete vonal jelzi a Dunát. Sem a térképből, sem a szövegből nem derül ki, hogy az elfogadott tervek szerint a csehszlovák–magyar határt képező Dunából egy 30 km-nyi szakasz mint folyam megszűnik létezni. A Duna vizét Dunakilitinél átvezetik egy szlovák területen létesítendő mesterséges mederbe, az úgynevezett üzemvízcsatornába, s a régi mederbe csak minimális vízmennyiség, 50 köbméter/sec jut.

„Közből van a Duna, tartja a mérleg nyelvét. Régóta tartja már,
de most baj van vele. Nem lehet az egyik serpenyőbe egy
grammal sem többet dobni, mint amennyit az érvényes fizikai
törvény szerint az egyensúly megkövetel. Az egyensúly:
a tisztesség. A mérleg kezeléséhez tiszta kezű és becsületes
emberek kellenek. A mérlegnél a legkisebb becstelenség is
kilengést okoz.