Skip to main content

Elolvastuk


Kik csinálták az ötvenes éveket? „Ne keressék őket! Itt vagyunk!” – felelt meg a kérdésre Grósz Károly budapesti párttitkár. S nyomában jönnek a többiek, akik szintén büszkék akarnak lenni arra, hogy ők csinálták az ötvenes éveket. Nemcsak azok, akik Sztálinvárost építették, miközben az ország vezetői hibákat is elkövettek, és néha sajnálatos törvénysértésekre is sor került. Jönnek azok is, akik a hírhedt terrorszervezet, az ÁVH tagjai voltak. Jönnek, és nyilatkoznak a Magyar Nemzetnek (1985. április 23.) és a Népszabadságnak (1985. április 12.

(Megint a munkanélküliségről)


A Heti Világgazdaság munkatársai néhány megyei tanács munkaügyi osztályán érdeklődtek, hogyan alakul a lakosság foglalkoztatása. (HVG, VII. évf., 12. sz., 34–37.


Számolnunk kell-e a munkanélküliség rémével? Ha igen, mi lesz a munkanélküliekkel? Milyen megoldást dolgoz ki a kormány a munkanélküliség orvoslására?

A Népszabadság figyelmes olvasója választ kapott ezekre a súlyos kérdésekre, ha egy kis fáradsággal kellett is összeolvasnia különböző újságoldalakat. Először is meg kell ismerkednie az új szótárral.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon