Skip to main content

Antirasszista kulturális demonstráció a Gödörben

„Mirajtunk két aranypánt van" kulturális demonstráció a Gödörben
2009. február 22., vasárnap 18.00-22.00 Gödör Klub (V. Erzsébet tér)


„Két aranypánt van a homlokomon, az egyik a magyarság, a másik a cigányság. Egyikről sem kívánok lemondani, hiszen mindkettő az enyém."
Choli Daróczi József

Mi, cigány és nem-cigány művészek szeretettel meghívjuk cigány és nem-cigány barátainkat, ismerőseinket, honfitársainkat pártállásra való tekintett nélkül a Gödör Klubban tartandó kulturális demonstrációra, hogy együtt élvezzük a roma művészet alkotásait és együtt fejezzük ki azt a meggyőződésünket, hogy édes Hazánk szívébe fogad mindannyiunkat, hűséges polgárait, „államalkotó tényezőit".

Gyertek és együtt álljunk ki a diszkrimináció, az általánosítás és a kollektív bűnbakképzés ellen.

Gyászoljuk az ártatlan áldozatot, reménykedünk a súlyosan sérült sportolók mielőbbi felgyógyulásában és további megérdemelt sportsikereket kívánunk nekik.

Fellépők:

Bangó Margit énekesnő
Molnár Ferencz "Caramel"
Gáspár Laci
L.L. Junior
Nótár Mary
Stefano
Khamoro Cigány Tánc Együttes
Fekete Vonat
Karaván Família
Ternipe Együttes
Romano Drom Együttes
Etnorom Együttes
Amala Együttes
Puskás Péter énekes
Magyar Állami Népi Együttes
Csík zenekar
Szalóki Ágnes énekesnő

További meghívott vendégek:

Bíró András alternatív Nobel-díjas
Bródy János Előadóművész
Hajós András Előadóművész
Soma Előadóművész
Kaltenbach Jenő volt országgyűlési kisebbségi biztos
Choli Daróczi József író
Kótai Mihály bokszoló

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon