Skip to main content

Kozák Gyula posztok

Volt-e másik Magyarország? – (Laza gondolatok a kádárizmus ellenzéki csoportosulásairól)

Tételezzük fel, hogy az alábbi négy ismérv együttes megléte szükséges ahhoz, hogy az egykor volt Demokratikus Ellenzék tagjait definiálni tudjuk.

a/ a politikai szembenállás tudata,
b/ csoportidentitás,
c/ közös (rendszerellenes) cselekvés,
d/ politikai program, illetve a programkészítés igénye.

Ha e kritériumok együttes létének szükségességét elfogadjuk, akkor lényegében csak a Demokratikus Ellenzék kerülhetne a másik Magyarország kategóriájába, az is csak 1979–80-tól. Megítélésem szerint azonban nagyon sokan voltak, akik saját egyéni, vagy kisközösségi tevékenységüket ellenzékinek, rendszerellenesnek, enyhébben fogalmazva rendszerkritikusnak értelmezték, s ehhez több vagy kevesebb társat is találtak, de ennek a négyes kritériumnak nem feleltek meg.

A hűség dialektikája, avagy a szentimentalizmus logikája – Bálint Endre levele Párizsból, 1961 decemberéből

2014. január 31-én, pénteken nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Bálint Endre életmű-kiállítása a művész születésének 100. évfordulója alkalmából.

A tárlat címe: A nyolcadik templom.


Kondor Ádám most, februárban tölti be az ötvenediket, s másfél évvel ezelőtt thai feleségének szülővárosába költözött, innen nézve, a világ végére. Ádám zeneszerző, szorgalmas, hivatásának élt itthon is, és ezt a szokását ott, a messzi Chiang Mai tartományban sem adta fel. Magyarországon sem hosszú erdei sétákon cseréltük ki gondolatainkat, hanem éjszakába nyúló szkájpolások jelentették az intenzív eszmecserét. Elköltözése, kivándorlása (én így fogom fel távozását) alig változtatott kommunikációs szokásainkon, legfeljebb a hat órás időeltolódás miatt kicsit bonyolultabbá vált a kapcsolat.

Vacsora Keresztapánál – (Fiction)

1 hozzászólás

Születésnap vagy valami más alkalom. Karácsony és Szilveszter között, mondjuk. A Keresztapa üzent egykori koleszos társainak, az ország legfőbb közjogi méltóságainak, EU funkcionáriusainak, néhány magas állást betöltő bizalmasának. Jöjjenek Corleonéba – ahogy egymás között nevezik – szombat este, asszonyostól, ha gondoljátok, csapunk egy kis dáridót, megünnepeljük, hogy 30 éve … vagy 25 éve … Nincsenek sokan, a házelnök, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, persze a közeli cégek tulajdonosai és egy-két EU-képviselő, meg néhány frissebben csatlakozott vazallus.

Rövid apológia Csillag Ádámról

Tíz évet töltöttem a Balázs Béla Stúdióban (BBS), éppen a hetvenes évtizedet. Szocioló­gus­ként kerültem nagy szerelmem közelébe, filmet csinálhattam, hol szakértőként, hol íróként, hol társalkotóként, hol meg vala­miféle elméleti hátteret biztosítva a profi filmeseknek. Ugyanebben az évtizedben a Magyar Televízióban (MTV) is szá­mos produkcióban vehettem részt. A BBS-ben ebben az időszakban három, egymástól élesen elkül­ö­nülő irányzat alakult ki: a dokumentaristáké, a kísérleti- és a kisjátékfil­meseké.

Beszervezési kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

Egy könyvnek látszó tárgy

4 hozzászólás

Kieselbach Tamás galériás szeret könyvet kiadni. Nem sajnálja rá a pénzt, ha az a könyv keménykötésű, 180 grammos fényes műnyomó papírra nyomják, vastag és nehéz! Ezek a könyvek általában nagyon hasznosak és nagyon szépek.

Évekkel ezelőtt a Modern magyar festészet címet viselő, kétkötetes opusról, éppen a Beszélőben írtam:

Fideszárvák, Fidesz hadirokkantak trafikjai

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el, hogy a mintegy ötezer nemzeti dohányáruda képes kielégíteni a nemzeti igényeket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon