A Duray-bizottság:
Tagjai: Bence György, Benda Gyula, Hamburger Mihály, Nagy Bálint, Törzsök Erika és Vargha János
Vezetője: Hamburger Mihály
Célja: Tájékoztatni Duray Miklós ügyének állásáról, felkérni a közvéleményt, hogy emelje föl szavát Duray szabadon bocsátása érdekében
Első tájékoztató levél: Duray Miklós ügyének háttere
Duray Miklós, pozsonyi lakos, geológus és író (sz.
Egy hónappal az iskolaügyi törvényjavaslat bukása után a pozsonyi hatóságok újabb támadást indítottak azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megtörjék a kisebbségi ellenállás szellemét.
Május 10-én este házkutatást tartottak négy lakásban, és őrizetbe vettek legalább nyolc embert, köztük - két éven belül másodszor – Duray Miklóst. Társait hosszabb-rövidebb ideig kihallgatták, majd szabadon engedték – őt magát azonban mind ez ideig börtönben tartják. A csehszlovák Btk. 112. és 199.
Tisztelt Szülők, Pedagógusok, Iskolabarátok!
Ez év február elején levélben fordultunk Önökhöz a szlovákiai magyar iskolák sorsát fenyegető veszély miatt. Amint tudják, a szlovák kormány az elmúlt évben egy olyan új iskolaügyi törvényjavaslatot dolgozott ki, amely lehetővé tette volna, hogy a nemzetiségi kisebbségek iskoláiban csaknem teljesen felszámolják az anyanyelven folyó oktatást.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét