Skip to main content

A Független Jogvédő kartotékjaiból

Újvárosi Viktor: Krimi


Gyöngyöshalászon a faluközösség, a HNF helyi szervezete, az MDF ottani csoportja és az egyházközösség képviselője társadalmi ellenőrzés keretében kívánta megvizsgálni az 1985-ben megszavaztatott településfejlesztési hozzájárulás, teho iratanyagát.

A faluban ugyanis szóbeszéd tárgya volt, hogy a választópolgárok nem is szavazták meg annak bevezetését, illetve nem is olyan mértékben, ahogy kimérték a lakosságra, sőt a befolyt pénzt sem arra fordították, amire meghirdették.

A helyi tanács vezetői igyekeztek kitérni a vizsgálat elől, különböző kifogásokkal hárították el a




Kóródi Mária: Dr. B.-nének nem jár kártérítés


Vastag keretes szemüvege mögül sűrűn pislog. Azt mondja, rosszul lát, szinte alig. Hangja csikorgóan kemény: Maga jogász? Akkor biztosan hallott a rendeletről, az internáltak rehabilitálásáról. 1936-ban mentem férjez egy ügyvédhez, nem túl nagy szerencsével. Férjem jobban szerette a politizálást, mint a családját, el is váltunk már harminckilencben. Dolgozni kezdtem, mert gondoskodnom kellett pici lányomról. A postánál kaptam segédtiszti állást. Legtöbbször a telefonközpontba osztottak be. Szerettem a munkámat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon