Skip to main content

Krimi

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Gyöngyöshalászon a faluközösség, a HNF helyi szervezete, az MDF ottani csoportja és az egyházközösség képviselője társadalmi ellenőrzés keretében kívánta megvizsgálni az 1985-ben megszavaztatott településfejlesztési hozzájárulás, teho iratanyagát.

A faluban ugyanis szóbeszéd tárgya volt, hogy a választópolgárok nem is szavazták meg annak bevezetését, illetve nem is olyan mértékben, ahogy kimérték a lakosságra, sőt a befolyt pénzt sem arra fordították, amire meghirdették.

A helyi tanács vezetői igyekeztek kitérni a vizsgálat elől, különböző kifogásokkal hárították el a kérést sokáig, míg végül (az ellenőrök állhatatossága, vagy „Dieu machine” eredményeként) a vb-titkár közölte velük, hogy augusztus 18-án reggel várja a társadalmi bizottságot a teho-dossziét rendelkezésükre bocsátják.

Az aktivistákat azonban 18-án reggel az áhított iratköteg helyett csak a vb-titkár (és egy rendőr) várta aki közölte, hogy az éjjel betörés történt, és az ismeretlen betörő elvitte a titkári íróasztalra kikészített teho-dossziét (valamint egy sztereo rádiós magnót).

Nem segített eloszlatni a hoppon maradt ellenőrök gyanúját a buzgón nyomozó kmb-s megállapítása sem, miszerint erőszakos behatolás nyomát nem vélte felfedezni. (Jutott is eszébe rögtön a vb-tiktárnak, hogy tegnap este talán elfelejtette bezárni a tanácsházát.)

A társadalmi szervezetek képviselői felháborodásukban az illetékes belügyminiszter-helyettestől kértek az .ügyben vizsgálatot, fegyelmi eljárást a vb-titkárral szemben, továbbá a teho kivetésének és beszedésének azonnali beszüntetését (annál is inkább, mert dokumentumok híján, annak már törvényes alapja sincs).

Beadványukra még nem kaptak választ, intézkedésnek nyomát nem tapasztalták, mégsem mondható, hogy nem történt semmi.

Nemrég a villanyóra-leolvasó járt a tanácsházán, és az árammérő óra szekrényében a „betöréskor” eltűnt sztereo rádiós magnóra lelt. A magnó mellett gondosan elhelyezve – na nem a dosszié, hanem – a helyi ellenzék egyik vezetője leányának dedikálva a vb-titkár azonos korú kislányának a fényképe(!).

Ma már a vb-titkár sem dolgozik a tanácsházán.

A teho-dosszié rejtélye azonban még nem oldódott meg.

És a gyöngyöshalásziak sérelmét sem orvosolta senki.






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon