Skip to main content

Beszélő hetilap, 3. próbaszám (november 20.), Évfolyam 1, Szám 3

(Győri György): [Névadás]

(Győri György) - Kopasz János: Mindent lenyelni?

(Dr. Török Bálint): „Törpe kisebbség?”

(Bencsik János) - A Szerk.: Kutatások (K)

B. T. [Bauer Tamás]: Köztársaságot – népszavazással

K. J. [Kis János]: Bús tengeren…

PHRALIPE: Cigánypolitikai tézisek

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Népszavazás? Igen!

Tölgyessy Péter: Országgyűlési mozaik

Iványi Gábor: Az evangelizáció jövője

Reinhard Weisshuhn: A megújulás ízei

R. W. [Reinhard Weisshuhn]: Három kérdés Bärbel Bohleyhoz, az Új Fórum alapító tagjához

Szilágyi Imre: A horvátok hosszú hallgatásának vége

Peter Uhl: Október 28. után

– vágvölgyi –: Csehek és szlovákok Wroclawban

Kis János: A következő lépések

Kis János a politikai válságról

Liebhardt Ágota: Ha tag, ha nem tag – ügyintéző!

Pető Iván: Pénzt a párthoz, vagy pártot a pénzhez?

Gadó György: Tizenkét szómíves öszvetanakodék…

Dési János: „Szétlövetem azt a kócerájt!”

Aki fegyvert adott az ellenzék kezébe

Magyar Elemér: A totális titkosszolgálat

: Az ember, aki képviselő lehetne

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal

L. M. [Laki Mihály]: Az eladósodás háttere

Mitől maradt talpon a Kádár-rendszer?

Berey Katalin: Az elodázott lakáskérdés

Győri Péter - M. László: Helyzetjelentés

Lakatos Mária: A bégum egymilliárdja

Vereckei Zoltán: Nagyvonalú telekspekulációk

– solt –: Közlekedési és hatalmi koncentráció Budapesten

Interjú Benyó Bertalannal

F. Havas Gábor: A csenyétei helyzet

Újvárosi Viktor: Krimi

Lakatos László Nándor: Gerillaháború

A szemüvege ép maradt

Mózes Lajos: Kis októberi megbékéltetés

Kováts Albert: Tudomány és kaland

(Gabriele Hoffmann: Elsüllyedt világok)

Gervai András: Tudósítás a fogaskerekek közül

Film Kristály Gyuláról

Pósa Zoltán: Beszélgetés Gazsó Ferenccel

Pályi András: Az idő hívó szava

Karátson Gábor: Felette nagy kő

– ó –: Hidegvágó és bársonyszék

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon