Skip to main content

Újvárosi Viktor

Újvárosi Viktor: Enyhítő körülmény: ártatlan


Éljen Amerika!

„A vádlott 1976. december 30-án délután a Kontakta Alkatrészgyár XX., Nagy Sándor u. 1. szám alatti telepén a sajtóműhely WC-jében az egyik fülke ajtajának belső oldalára ceruzával a következőket írta: »Éljen a szabadság. Éljen Amerika a 200. évfordulóján. Miért nincsenek meg az alapvető emberi jogok? Miért erőszakolják a kommunizmust? Információszabadságot! Sajtószabadságot! Szólásszabadságot! Többpártrendszert! Sztrájkjogot! Szabad kezdeményezést! Hallgasd a Szabad Európát!«

A vádlott által készített feliratokat 1977.




Újvárosi Viktor: Tibi vagyok, nem hülye

A rendőr szabadsága


A Budaörsi Rendőrkapitányság pilisvörösvári rendőrállomásán 1991. június 6-án éjjel 1 órakor felvett jegyzőkönyvből:

„A mai napon Budapestre látogatóba érkezett a piliscsabai lakásomra Agnes Ornelle, Siró Damijatti és egy Patrícia nevű olasz állampolgár. Kb. éjfélkor mentek el tőlem, de 10–15 perc múlva visszajöttek.


Újvárosi Viktor: Krimi


Gyöngyöshalászon a faluközösség, a HNF helyi szervezete, az MDF ottani csoportja és az egyházközösség képviselője társadalmi ellenőrzés keretében kívánta megvizsgálni az 1985-ben megszavaztatott településfejlesztési hozzájárulás, teho iratanyagát.

A faluban ugyanis szóbeszéd tárgya volt, hogy a választópolgárok nem is szavazták meg annak bevezetését, illetve nem is olyan mértékben, ahogy kimérték a lakosságra, sőt a befolyt pénzt sem arra fordították, amire meghirdették.

A helyi tanács vezetői igyekeztek kitérni a vizsgálat elől, különböző kifogásokkal hárították el a




Újvárosi Viktor: A bűnös csempe


Ványi Balázs festőművész gmk-t alapított a nagy sikerű színes csempeképek gyártására.

A munkához telephely kellett, tehát bérelt egyet. A bérbeadó egy idő után mind magasabbra srófolta a bérleti díjat. Végül emiatt kenyértörésre került sor, és haraggal váltak el. A gazda azzal búcsúztatta volt bérlőjét, hogy „sógorom a kerületi NEB-elnök, el foglak törölni a föld színéről, sírva fogsz könyörögni, hogy visszafogadjalak”. Mindez 1987 februárjában történt, Kispesten.

1987 áprilisától megkezdődtek a vizsgálatok a gmk-nál.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon