Skip to main content

Állam és társadalom

Iványi Gábor: Népszerűtlen gondolataim


támadtak, most, mikor szorongva, felháborodva és jórészt tehetetlenül szemléljük mindazt a rombolást, amit a bulldózerek végeznek Erdélyben vagy a Dunán innen és túl.

Én ugyanis nem a határon túlról ismertem meg ezeket a veszett földtoló fenevadakat. Acsarogtak már eleget itthon is.

Gondolok először (ugye milyen képtelen összehasonlítás!?) a cigánytelepek felszámolására. – De azok nem rozettás templomok voltak fa haranglábbal, évszázados levendulaillattal, áhítattal, hanem putrik! – veti ellene a homlokát ráncoló olvasó. Így igaz!




Szabó M. Barnabás [Szabó Miklós]: A magyar neobarokk új korszaka


A Kádár-rendszer volt az egyetlen szovjetblokk-rezsim, amelynek nem volt hivatalos nacionalizmusa. ’56-hoz annyira hozzátartozott a nemzeti függetlenség gondolata, hogy az ellenforradalmi rendszer eme gondolatnak még az írmagját is ki akarta irtani: jó két évtizeden át próbálta kiiktatni a nemzeti-hazafias hangvételt a magyar politikai kultúrából. Természetesen eredménytelenül.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon