Skip to main content

Csalog Zsolt

Iványi Gábor: Káprázat


„Visszaadjuk azt, ami a porból vétetett, a pornak, hamut a hamunak…” De hol van Csalog Zsolt?

Az ember olyan utak előtt, amelyekről bizonytalanabb a visszatérés, számvetést, sőt végrendeletet készít. Itt fekszik előttem az utolsó A/5-ös méretű notesz néhány lapjának fénymásolata. Szabályos, jól olvasható betűk, tiszta (mondhatni nyomdakész) oldalak címekkel, bekezdésekkel, megfelelő számozásokkal. Az más kérdés persze, hogy nagyon szabálytalan végrendelet ez elmélkedésekkel, szövegből való kibeszélésekkel, aláírás nélkül.


Daróczi Ágnes: „Kaptam a romáktól emberi gazdagságot...”

Csalog Zsolttal Daróczi Ágnes beszélget


…Hát, ehhez pálinka kell nekem!… Ági?

Egy picit.

Legfeljebb majd sokat vágsz!…

Zsolt! Most paraszti környezetben vagyunk, de te tényleg parasztok között kezdted az igazi szakmádat. Néprajzosként végeztél.

Igen, igen. Nemcsak néprajzosként, régészként, de hát ez ugyanúgy vidékre vitt és faluba elsősorban. Persze ez a világ, amit itt most láttok, az igazi parasztitól azért nagyon messze van már.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon