Skip to main content

Egyház

Éliás József: Válaszúton


Szélesre tárt vagy résnyi kapun akar-e továbbmenni a Magyarországi Református Egyház?

Az emberi élet emberen túli feladat, ezért, ha az ember valóban ember, küldetést betöltő és bajok között is boldog személyiség akar lenni, emberen túli irányításra és emberen túli erőre van szüksége. Isten az irányítást a minden nép javáért létrehívott Izráelnek a tízparancsolatban adta meg, s megígérte, hogy lelke erejével a kőtáblára írt erkölcsi törvényt a „szívek hústáblájába vési”.


Paul M. Zulehner: Az egyház a visszaszerzett szabadság világában


Az alábbi írás szerzője a pasztorálteológia professzora, az Egyházfórum című negyedévenként megjelenő független, katolikus folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Esszéje egy előadás rövidített változata, amely 1990. december 1-jén hangzott el Budapesten.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon