Skip to main content

Erdély Miklós

Szűcs György: Beábrándulás

Beszélgetés Hajdu Istvánnal


A Dosszié-sorozatszerkesztője te vagy, ebben jelent meg Erdély Miklós művészeti írásaiból egy kötet. Mit gondolsz, az olvasók jó részének, akik személyesen nem ismerték őt, vajon nem hiányzik-e a személyiségismerete?

Nagyon sokáig úgy gondoltam, ahhoz, hogy az ember tökéletesen értsen, elvethessen vagy egy mű mellé állhasson, nagyon fontos, hogy ismerje a szerzőt. És rettentő büszke voltam, ha ikszipszilon képét, szobrát vagy szövegét láttam, és ismertem a szerzőt, és még büszkébb, ha a keletkezési körülményeit is ismertem.


Bardi Teri: „…mert szépek”

Beszélgetés Peternák Miklóssal


A Képzőművészeti Kiadónál megjelent az idén egy kötet Erdély Miklós művészeti írásai I. címmel. Az írásokat Peternák Miklós válogatta és szerkesztette. Milyen szempontok szerint dolgoztál, és egyáltalán, hogy került sor ennek a kötetnek a megjelentetésére a mai, rendkívül nehéz könyvkiadási viszonyok között?

1986-ban kért fel a család Erdély Miklós hagyatékának kezelésére, gondozására, persze nem egyedül engem, hanem másokkal, Beke Lászlóval, Szőke Annamáriával, Gábor Áronnal és még sokakkal együtt dolgozunk ezen.


Szűcs György: A mítoszteremtés csapdája ez?

Beszélgetés Beke Lászlóval


Mennyire provokálta Erdély Miklós a környezetében lévő embereket? Arra gondolok, hogy például felvetett egy problémát, aztán kicsit kívülről és távolról kíváncsian figyelte, hogy mit kezdenek vele a többiek.

Egyáltalán nem szerette, ha valaki őt utánozta. Viszont az Indigó-kör működése pontosan ezen a provokáción alapult: felvetett egy témát – pl. „elkínzott rajz” –, és kíváncsian figyelte, ki, hogyan fogja megoldani.


Bardi Teri: A senki földjén voltunk…

Beszélgetés Sugár Jánossal


Képzőművészeti főiskolás korodban lettél tagja egy körnek, az Indigó-csoprtnak, amelyet Erdély Miklós vezetett. Hogy működött ez a csoport?


Nagyon nehezen megfogalmazható dolog volt ez az Indigó. És én éppen ezt tartom a leglényegesebbnek benne, ezt a megfogalmazatlanságot, ezt a pozitív értelmű és nyitott bizonytalanságot.

Havas Fanny: Egy valódi mester

Beszélgetés Maurer Dórával



Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →