Skip to main content

Képriport

Esterházy Péter: Ki a gyilkos?


A fotó, a fotózás, a fénynek a képezése drámai viszonyban áll az idővel. Ha a régi barnás kópiákat nézzük, szép, barna élmény, a klasszikus modernség juthat az eszünkbe, lázadó, izgalmas emancipák vagy a kezdődő újságírás mint az új kor jelképe. Manapság meg éppen ellenkezőleg, mintha passzé volna, lassú, szegényes, fintorgunk hűtlenül, mintha egy ősi VW-bogárról beszélnénk, amelynek megvolt a maga ideje, de ez immár nem az, lemaradt, nem bírta az új ritmust.

Van ebben igazság.


révész: Béna agy és fürge kéz


A lányaim a világ elsajátítása során megtanulták, hogy a labda és a háló találkozását úgy hívják, hogy gól, és a gól, az valami jó dolog, mert egy csomó felnőtt örül neki. Nézték az apjukkal a focimeccseket, s ha rezgett a háló, fölvisítottak: hopp, gól! Azután nézték az apjukkal a teniszmeccseket, s ha rezgett a háló, fölvisítottak: hopp, gól!

Az emberiség is megtanulta a világ elsajátítása során, hogy ha a víz nekimegy egy forgó szerkezetnek, az valami jó dolog. Őröl a malom, ég a villany, örülnek a felnőttek: hopp, energia!


–t [Solt Ottilia]: Kormányunk született…


1994. július 15-én a parlament 265 igenjével (stb. stb.) megkaptuk a második szabadon választott felelőst.




A köztársasági elnök ez alkalommal tartott fogadásán egyes szocialisták és szabad demokraták – mint pl.




z. zs. [Zádori Zsolt]: Csőcsere


A kolozsvári funerátor agyában még meg sem fogant a Schlimant megszégyenítő terv, hogy kiásatja Buirevista csontjait (ezeket egyébként már szír arszlánok a római cirkuszban jóízűen elcuppogtatták), amikor a magyar főváros vezetése határozott: jó cső kell. A száz éve fektetett nagykörúti vezeték elöregedett, ideje hát újra cserélni. Bár hosszabb ideig tart majd, mint a foci-vb, de olcsóbb lesz, mint a Csalagút, így is ez lesz azonban a XX.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon