1. „Bizonyíték a mandátumvizsgáló bizottság szóvivőjének nyilatkozata” – a Liga Választmány jegyzőkönyve szerint: „Ilyen mandátumok megállapításánál az ilyen létszámingadozást is be kell kalkulálni, és nem lehetünk kőkemények és pontosan, számítógéppel kiszámított bizottság” – nyilatkozta a szóvivő, tehát vegyük tudomásul, hogy a bizottság adatai nem pontosak.
2. „Az elnöknek kötelessége a válaszadás”: a választmány ügyrendje 11.
Kőszeg Ferenc főszerkesztő úr részére
Tisztelt Főszerkesztő úr!
A Beszélő ez év január 13-án megjelent 2. számában „Ligaliba” címmel nagy terjedelmű írást közölt, az abban foglaltak hitelességének ellenőrzése, a megtámadottak véleményének ismertetése nélkül.
A „jereváni rádió tudósításait” is megszégyenítő cikk szerzője Kozák László, a Liga Szakszervezetek főállású alkalmazottja, akinek munkáját a sajtócsoport másik két munkatársával együttesen közvetlenül a Liga elnöke irányítja.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 9 hét
9 év 35 hét
9 év 38 hét
9 év 38 hét
9 év 40 hét
9 év 40 hét
9 év 40 hét
9 év 42 hét
9 év 43 hét
9 év 43 hét