Skip to main content

Jereváni rádió

Vissza a főcikkhez →


1. „Bizonyíték a mandátumvizsgáló bizottság szóvivőjének nyilatkozata” – a Liga Választmány jegyzőkönyve szerint: „Ilyen mandátumok megállapításánál az ilyen létszámingadozást is be kell kalkulálni, és nem lehetünk kőkemények és pontosan, számítógéppel kiszámított bizottság” – nyilatkozta a szóvivő, tehát vegyük tudomásul, hogy a bizottság adatai nem pontosak.

2. „Az elnöknek kötelessége a válaszadás”: a választmány ügyrendje 11. pontja szerint „ha a választmányi tag… írásban vagy szóban kérdéssel fordul a végrehajtásért felelős tisztségviselőhöz…”, köteles válaszolni a megszólított. Tehát az interpellálás jogát választmányi tag gyakorolhatja.

3. A Liga alapszabálya szerint „A támogatással el nem számoló szervezet az eljárás befejezéséig jelen alapszabályban biztosított jogait nem gyakorolhatja”. A döntéshozatalban való részvétel alapszabályban biztosított jog. „A mandátumvizsgáló bizottság feladata megállapítani a küldöttgyűlés, illetve a delegált testületek tagjai delegálásának alapszabályszerűségét…” – szintén az alapszabályt idéztem.

4. A Liga alapszabálya és a választmány ügyrendje nem rendelkezik arról, hogy mely testület vagy személy zárhatja be az ülést. Ugyanakkor ezek a dokumentumok nem is tiltják ezt az elnöknek.

5. Nem állítottam, hogy külföldi állampolgár is szavazott. Az 50% plusz egy fő szerintem, ha a 13-at vesszük alapul 6 és fél plusz egy, azaz nem 7, hanem 8 fő. Mellesleg erre a „Liga Tanács ülésre” nem kapott meghívót az Őry-párti Konkoly István, ami enyhén szólva megkérdőjelezi az ülés összehívásának szabályszerűségét.

6. Megjegyzés: Cikkem a választmányi ülést A és B változatban értékelő részében már leírtam a két tábor véleménye közti különbséget. Véleményem szerint fölösleges akár az A változattal, akár a B változattal egyetértőknek lehülyézniük egymást. Minden tisztségviselő választhat a változatok közül, hiszen ez értelmezési kérdés. A tények viszont egyszerűbbek: a szombathelyi elnök bizonyítani tudja, hogy nem szavazott, a közjegyző pedig azt, hogy a mandátumával szavaztak. És ezen nem változtat egy bizottság nyilatkozata sem.

 












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon