Skip to main content

Márciusi tézisek

Magyar Bálint: 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


Felelős minisztériumot, azaz felelős kormányt Buda-Pesten – szól a negyvennyolcas követelések második pontja. Ma egy kormány két értelemben lehet felelős: felelős lehet az Országgyűlésnek, és felelős lehet a törvényeknek. Az előbbiről, az Országgyűlésnek való felelősségről, nevezetesen arról, hogy a jelenlegi kormány miként kívánja az Országgyűlésnek felelőtlen kormány gyakorlatát kiépíteni, és ennek céljából korlátozni a parlament ellenőrző hatalmát, funkcióját és szerepét – nos erről Pető Iván fog beszélni. Egy kormány ugyanakkor felelős a törvények betartásáért-betartatásáért is.

Haraszti Miklós: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését

„Mit kívánna ma a magyar nemzet?”


Mit kíván a magyar nemzet? Azt tudjuk, hogy mit kíván a Magyar Nemzet. Valószínűleg a MAHIR választási győzelmét. De ha a magyar nemzet nem kíván engedni a 48-ból, akkor azt kívánja, hogy az új Magyar Köztársaságban ne lehessen közpénzből sajtóterméket ajándékozni az uralkodó párt választási kampánycégének. Sem Magyar Nemzetet, sem Szabad Földet. Vonják felelősségre a privatizációs szervezet és az új Postabank sajtóelkótyavetyélőit, akik politikai alapon döntöttek az állami tulajdonú sajtótermékek gyakorlatilag ingyenes magánosításáról.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon