A Vámház körúton, az 5-ös számú ház homlokzatán, a Vasedény-bolt bejárata mellett hónapok óta egy kibontott falrészlet kelti fel a pesti járókelők figyelmét. Tíz centiméter mélyen, egy másfélszer egyméteres területen a téglafal ki van bontva.
A közelmúltban rendezett nagy kiállítások sora (Monet és barátai, Mednyánszky, Miró, Giacometti, Négyszáz év francia festészete) jelzi, az országos és a fővárosi kultúrpolitika felismerte a képzőművészet és a közgyűjtemények jelentőségét Budapest arculatának formálásában. A mega-tárlatok nemzetközi divatjának valós értékeiről és árnyoldalairól lehet és kell is vitatkozni, de tény: amint más nagyvárosok, úgy Budapest kulturális gazdagságának hazai és nemzetközi megítélésében is nagy szerepet játszanak.
A film hazudik. Kezdve ott, hogy állóképek egymásutánját adja el mozgásként, folytatva azzal, hogy ami folyamatként jelenik meg, az valójában nem is folyamat, hanem olykor teljesen összefüggéstelen, időben és térben egymástól távol eső motívumok illuzórikus egységbe forrasztása, és mindezek utána eljutva addig a trivialitásig, hogy a filmben 2 dimenzióban megjelenő terek voltaképpen hiába tűnnek reálisnak – a realizmus a legutolsó, amihez közük van.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét