„Isten éltessen, Miki bácsi!”
Fél évvel öregebb vagy nálam, úgyhogy nekem te – Miki bácsi vagy! De hadd tegyem hozzá rögtön: számomra te a film vagy! Három nagy munkád: a Fényes szelek, a Szegénylegények meg a Csillagosok, katonák – nekem a film maga, nemcsak a magyar film 1965-68 közötti nagy korszaka: mert mindig elemi erővel indítanak arra, hogy a magyar történelem adott szakaszát továbbgondoljam, újragondoljam.
Solt Ottilia-díjat kaptak a roma gyerekek oktatásában és nevelésében kiemelkedő szerepet játszó pedagógusok.
Csonka Anna
A pécsi I. számú bölcsőde cigány játszóházának vezetője. 1999-től vezeti azt a cigány játszóházat, amelyben 1996 óta szociális munkásként dogozott. A játszóház pedagógiai koncepciójának kidolgozása, az ott dolgozó emberek felkészítése a csak cigány gyerekekkel való munkára, az ő munkájának eredménye. A Pécs városának kevésbé frekventált, elöregedett bányászkerületében található játszóház ma már telt házzal működik.
Pohárnok Mihály iparművész
Pazarló kultúránk szégyene, hogy Pohárnok Mihályt bemutatnom és méltatnom kell. Pedig jól tudom, sokan kérdik egymásra nézve: ki lehet az? De nyilván vannak olyanok, akik most a homlokukra csapva kiáltanak fel: „hát persze!”, és csodálkoznak, hogy miért csak most, és miért nem…, de nem folytatom. Szóval, Pohárnok Mihály az alkalmazott művészet és formatervezés egyszemélyes intézménye, tudósa, szervezője, közvetítője, közlekedési rendőre és persze művelője.
Klenyán Csaba klarinétművész
Generációjának kimagasló tehetségű képviselője – az utóbbi néhány évben valószínűleg az övé az egyik legígéretesebben induló zenei pálya. Minden produkciója hihetetlen igényességről tesz bizonyságot; szólistaként és kamarazenészként is hangszerének szinte teljes irodalmát elsajátította már, hangversenyszereplései eseményszámba mennek. Gondosan előkészített lemezfelvételek fűződnek nevéhez, különösen fontos, hogy hivatott előadója a kortárs zenének.
A Soros Alapítvány Alkotói Díjakkal ismerte el a kortárs magyar kultúra immár korszakos jelentőségű szerzőit, illetve a humán tudományokban megkérdőjelezhetetlen eredményességgel kutató tudósokat, egy alkotó pedig egész életműve elismeréseként részesült e kitüntetésben. A Soros-díj Péter Vladimir munkája.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 7 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét