Jogok, morális jogok, emberi jogok
1.<?xml:namespace prefix = o ns = ""urn:schemas-microsoft-com:office:office"" />
Amikor azt mondjuk, hogy X-nek joga van valamihez – például tetszése szerint elkölteni a pénzét, megcsodálni egy köztéri látványosságot vagy vonatra szállni –, ezzel olykor csak annyit kívánunk állítani, hogy az a valami nem tilos; nincs olyan szabály, amelyet X megszegne, amikor vásárol, beáll a bámészkodók közé vagy felszáll a vonatra.
1. Azokban az években, amikor Magyarországon publikációs szomjjal küszködtem, gyakran vigasztaltam magam azzal: mekkora feltűnést fogok kelteni, ha egyszer akadály nélkül elmondhatom, amit gondolok. Közben teltek az évek, s már-már olyannak láttam magamat, mint ama kishivatalnokot, egy híres régi kabarétréfa hősét.
1985 őszén a Budapesti Kulturális Fórum egy (természetesen) nem hivatalos plakátja rendőregyenruhába bújtatta Mona Lisát, s a kép alatt azt olvashattuk: rendőrségmentes KULTÚRÁT! CENZÚRA NÉLKÜLI MŰVÉSZETET! Mindenki számára érthető, hogy a titokzatos Gioconda-mosoly ki tudja hányadik aktualizálása tiltakozás a kultúra állami irányítása, a hivatalos ideológiát nem osztó vagy azt valamiképpen bíráló művészet elnyomása ellen.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 41 hét
10 év 14 hét
10 év 17 hét
10 év 17 hét
10 év 19 hét
10 év 19 hét
10 év 19 hét
10 év 21 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét