Skip to main content

Vizuális közhelyek

Mindennél drágább esküvői tószt


Mint annyi más büszke apa, a hajdani leningrádi első titkár, Grigorij Romanov is fényes lakodalommal kívánta emlékezetessé tenni 1980 januárjában lánya férjhez menetelét. A Romanovok kései veteránja ezért megkérte az Ermitázs igazgatóját, kölcsönözze ki nekik az alkalomra – rokoni alapon is – Katalin cárnő kínai teáskészletét.

A dolognak, úgy látszik, nem volt elháríthatatlan akadálya, mert a szerviz ott díszelgett az ünnepi asztalon. Annyira, hogy amikor az egyik vendég felállt az asztaltól és véletlenül levert egy csészét, minden tekintet rászegeződött.


Pazar takarékossági akció


A bramberi községtanács 1974-ben elhatározta, hogy takarékossági okokból három napra felfüggeszti az utcai közvilágítást. Az akciót követően gazdasági hivatala örömmel jelentette, hogy 11,59 fontot sikerült megtakarítaniuk. Hozzátette mindazonáltal, hogy az esettel kapcsolatosan költségek is felmerültek, nevezetesen: két számlát kellett kiegyenlíteniük, melyek (egy 18,48 fontról szóló) a közvilágítás kikapcsolása, illetve (egy 12,00 fontról szóló) a közvilágítás újbóli bekapcsolása miatt váltak esedékessé.

Tök-életlen fegyverek


Hírek szerint, ha egyszer komoly verseny indulna a címben jelzett kategóriában (ami nem lehetetlen), az angolok a 74/ST/ számú gránátjukkal szerepelnének, melyet gyengéd szeretettel „ragacsos bombának” becéztek a II. világháborúban. Sajátos vonása volt e fegyverfajtának egy „bevonat”, mely lehetővé tette, hogy a gránát az ellenséges tank oldalára tapadjon s idővel felrobbanjon. Ugyancsak lehetővé tette azt is, ami a leggyakrabban megesett, hogy a gránát a gránátvető csövébe ragadt stb.

Szerény jóslat


Az 1979 januárjában sújtó természeti katasztrófák idején a következő jelentés látott napvilágot az Arab Newsban: Sajnálattal közöljük, hogy időjárás-jelentést nem áll módunkban kiadni. Mindeddig azokra az időjárás-jelentésekre támaszkodtunk, melyeket a repülőtér adott ki, a repülőteret azonban a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel bezárták. A holnapi időjárás ily módon kizárólag az időjárástól függ.




A tökéletlenség rekordjai (könyvismertetés)


Cudar kedvünkben (napihírek olvasása után) nagy haszonnal forgathatjuk manapság Pile úr könyveit. Ez az angol fiatalember (a siker, az érvényesülés, a helyes életvezetés biztos receptjeit kínáló művek dömpingje idején) azzal örvendeztet meg minket, hogy csokorba szedte kortársainak – országos és világszintű művészeknek, politikusoknak, bűnözőknek – remekbe szabott kudarcait, nevezetes balsikereit.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon