A Kavicsbánya Vállalat nem tart igényt Túri László gyékényesi üzemvezető munkájára – érkezett a bányába hétfőn az indoklás nélküli értesítés. Túri egy évvel ezelőtt vette kézbe a bánya vezetését; munkaszerződése 1990.
Az MSZOSZ felosztani akarja a szakszervezeti vagyont, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája viszont úgy látja: akár még 10-15 évig is fenn kell maradnia egy közös, valamennyi szakszervezet számára hasznot és részesedést hozó vagyonnak – magyarázza Szécsényi Tibor ügyvivő.
A hét végén egyidejűleg tartotta konferenciáját (illetve kongresszusát) a hazánkban ma létező két független szakszervezeti szövetség: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Budapesten), valamint a Munkás-szolidaritás Szakszervezeti Szövetség.
A két szövetség célkitűzése hasonló: mindkettő a munkahelyi szinteken, alulról újjászerveződő szakszervezeti rendszer híve; mindketten igyekeznek pártsemlegesek maradni (bár ennek sikere a pártok hozzáállásától is nagyon függ); mindketten hangsúlyt helyeznek a munkahelyek védelmére, arra, hogy ne a látszólag ké
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 16 hét
8 év 42 hét
8 év 45 hét
8 év 45 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 49 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét