Skip to main content

–km– [Kovács Miklós]

–km– [Kovács Miklós]: Indokínai kátyúk


Hol vannak már 1991 őszének reményei, amelyek a kambodzsai rendezésről született párizsi megállapodás nyomán csillantak fel Indokína egén? Kambodzsában azóta is dörögnek a fegyverek: a konfliktusban még mindig a legradikálisabb csoport, a Vörös Khmer mozgalom diktálja a feltételeket. A Khieu Sampan vezette csoportnak immár beteges meggyőződésévé vált, hogy az ENSZ kizárólag a Hun Sen vezette – a talán még most is vietnami támogatást élvező – kormány érdekében végzi békéltető tevékenységét.

–km– [Kovács Miklós]: A szovjet gyarmatbirodalom végnapjai


Különös véletlen: csaknem napra egybeesik az utolsó kubai katona távozása Angolából s az etiópiai diktátor bukása. A két esemény a túlnyomórészt a 60-as és 70-es években létrejött szovjet gyarmatbirodalom felszámolásának záróakkordja is, hiszen e két ország volt Moszkva legbiztosabb afrikai bázisa.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon