Skip to main content

A. L. [Angster László]

A. L. [Angster László]: Abszurd a Központi Kerületiben


Megsértette-e Koltai Tamás színházkritikus a Nemzeti Színház személyiségi jogait – jelen esetben a színház jó hírnévhez való jogát – akkor, amikor a Nemzeti többéves művészi tevékenységét elmarasztaló kritikát írt és tett közzé? Lényegében ezt a kérdést kell eldöntenie dr. Eigner Józsefné tanácsának a Budapesti Központi Kerületi Bíróságon. Az 1994. február 17-én tartott elsőfokú tárgyaláson a Nemzeti Színház képviseletében dr. Kovács Tibor ügyvéd felolvasta Koltai az Élet és Irodalom 1993.

A. L. [Angster László]: Kihallgatás

Folytatódik a skinheadper


A kihallgatás elrendelése nagy felháborodást váltott ki a védőkből. (Ez érthető is, hiszen a védelem feltehetően azt szeretné elérni, hogy a bíróság „egyszerű” garázdaságnak, s ne a súlyosabban szankcionálható nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménynek minősítse a skinheadtámadásokat.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon