Skip to main content

a szerkesztő

(Pető Gábor Pál), a szerkesztő: [Olvasói megjegyzés, szerkesztőségi válasz]

Perjés Géza: Válasz Pető Gábor Pálnak (Beszélő, augusztus 31.)


Voltam bátor e rovatban (1991. 26. sz.) rövid megjegyzést fűzni Perjés Gézának az 1941-es kassai bombázásról és a rahói, vonat elleni repülőgép-támadásról szóló cikkéhez. Erre Perjés Géza körülbelül háromszor olyan hosszú levélben válaszolt. Érveket nem tudott felhozni megjegyzéseimre, ehelyett kommunistázott és kinyilatkoztatott.

a szerkesztő, Csalog Zsolt: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Tilos a Rádió

Kedves Feri,

cikket kértél tőlem a Beszélőben – nem ezt ugyan, de hát most ez van.

Megszólaltál a 168 órában (szeptember 7.). Arról kérdeztek, hogy – úgy is mint egykori szamizdatos – mit szólsz a Tilos Rádió illegitim tevékenységéhez. Mire Te – táncos léptekkel belesétálva a kelepcébe – keményen elhatároltad magadat az ilyesfajta törvénytelenségektől. Kifejtvén, hogy más dolog volt a polgári engedetlenség akkor, a szamizdatos időkben, és más dolog most.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon