(Pető Gábor Pál), a szerkesztő

Nyomtatóbarát változat

Voltam bátor e rovatban (1991. 26. sz.) rövid megjegyzést fűzni Perjés Gézának az 1941-es kassai bombázásról és a rahói, vonat elleni repülőgép-támadásról szóló cikkéhez. Erre Perjés Géza körülbelül háromszor olyan hosszú levélben válaszolt. Érveket nem tudott felhozni megjegyzéseimre, ehelyett kommunistázott és kinyilatkoztatott. Kommunistázott: kijelentette, hogy mivel az általam idézett Nagy László professzor egy, a kommunisták (a mai MSZMP) által rendezett tudományos ülésen mondott valamit, az eo ipso nem lehet igaz, mivel pedig az MSZMP lapja, a Szabadság írta, kétszeresen nem lehet igaz. Ez a stílus a mai politikai élet legalantasabb szintjén és egyes sajtóorgánumokban megszokott, az azonban, hogy egy magára valamit is adó tudós is idáig süllyedjen, szomorú dolog. Perjés Géza továbbá kinyilatkoztatta, hogy Krúdy Ádám nem mondott igazat. Tudományos kutatók bizonyítani szoktak. Különben miért higgyem el, hogy az ügyben szereplő három volt horthysta tiszt (ti. Krúdy mellett Perjés Géza és Borsányi Bőhm Julián, a Szabad Európa Rádió „Bell ezredes”-e) közül melyik tiszt úr mond valótlant?

Mindezeken túlmenően Perjés Géza levelének fölényes, kioktató és gúnyos stílusa önmagát minősíti. Ezek után vele nincs beszélnivalóm. A kassai bombázás ügyében tehát az olvasókhoz fordulok, remélve, hogy a kb. két éve folyó módszeres agymosás ellenére is képesek józanul és előítéletek nélkül gondolkodni.

Közismert tény, hogy 1941. június 23-án Kristóffy moszkvai magyar követet Molotov külügyi népbiztos magához kérette, és közölte vele, hogy azért, mert Németország megtámadta a Szovjetuniót, ez még nem vonja maga után, hogy Magyarország és Oroszország viszonylatában változás álljon be. (Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárnak a Bárdossy-perben tett tanúvallomásából.) Vajon akkor miért intéztek volna négy nappal később szovjet repülőgépek támadást a kassai repülőtér ellen és egy nyílt pályán haladó polgári gyorsvonat ellen? És ha igen: miért egy jelentéktelen vidéki város ellen, éspedig úgy, hogy a támadásnak katonailag semmi értéke nem volt – viszont szállította az alibit a június 23-án deklarált Szovjetunió elleni hadba lépéshez Horthynak, Bárdossynak és Werth Henrik vezérkari főnöknek, akiknek ez volt a legfőbb vágyuk (lásd Horthynak Hitlerhez írott levelét)? Miért mondott volna valótlant utólag Krúdy Ádám? És miért jelentette június 27-én este a VKF. I. osztályának írásban Csejthey alezredes, a kassai légvédelmi csoport parancsnoka, hogy: „A támadó repülőgépek felségjele a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt felismerhető, ellenben látható volt a repülőgépek törzsén a magyar és szövetséges repülőgépekhez hasonló sárga gyűrű. A felségjelek valószínűleg be voltak mázolva. A repülőgépek típusát illetően Csirke főhadnagy jelentette, hogy azok 2-3 motorosak voltak, erősen visszahajló szárnyakkal, és általában a JU–52-esekhez hasonlítottak.” (5617/1941. VI. 27. sz. M. Kir. Vezérkar Főnöke iktatószámú irat.)

És végül: cui prodest? Kinek használ? Kinek használt a kassai és rahói támadás? És kinek használ, ha ma még egy lapáttal ráraknak a szovjetellenes gyűlölködés tüzére?

Pető Gábor Pál

A kassai bombázás hiteles történetét a jövőben nyilvánosságra kerülő levéltári anyagok alapján lehet majd rekonstruálni – talán. A logikai érvek – úgy tetszik – nem visznek tovább, ahogy az ellenfél lekommunistázása vagy lehorthystázása sem.


A szerkesztő

• Visszabeszélő