Skip to main content

André Szász

André Szász: Az euró születésének politikai háttere


1999. január elsején megkezdte működését az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU). A tagországok még néhány évig tovább használják nemzeti bankóikat és váltópénzeiket, ám ezek ma már csupán az euró „helyi értékét” fejezik ki – a nemzeti valuták és az euró közti átváltási kurzust ugyanis folyamatosan rögzítik, a monetáris politika pedig az Európai Központi Bank (ECB) szintjén dől el.

Az EMU megalakulásával eddigi tetőpontjára jutott az ötvenes évek elején megindult integrációs folyamat.


André Szász: Nyugati mélység, keleti bőség

Európai Unió


A szovjet birodalom széthullása, Németország egyesülése és a közép-európai politikai és intézményi vákuum következtében Európa mélyreható változásokon megy keresztül. Az európai országok – nemcsak az Európai Unió tagjai – most két lehetőség közül választhatnak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon