Skip to main content

[Ara-Kovács Attila]

[Ara-Kovács Attila]: Az RMDSZ új vezetői


A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének élén az elnök áll, akit a kongresszus közvetlenül választ. Az elnök hatalma reprezentatív: határozatait a Képviselők Tanácsának kell jóváhagynia. Ő tesz javaslatot az ügyvezető elnök személyére, akit azonban a Képviselők Tanácsa választ meg, melynek automatikusan tagjai lettek a román parlamentbe ősszel beválasztott képviselők és a szenátorok, akikhez most a kongresszus még 21 képviselőt delegált.

A Képviselők Tanácsa mellett az új struktúra második szintjét az ún.


[Ara-Kovács Attila]: A zsidóktól megtisztított Románia


Ha figyelembe vesszük azt a rövid időszakot, ami Ion Antonescu marsall Romániája számára – a zsidókérdés energikus és végleges megoldását illetően – rendelkezésre állt, meg kell állapítanunk, hogy ebben az ország jövője és Romániának az új Európában betöltendő helye szempontjából oly fontos kérdésben meglepő előrehaladás történt.

[Ara-Kovács Attila]: Az ősi román földért


Múlt heti számunkban beszámoltunk a marosvásárhelyi sportcsarnokban február 8-án lezajlott nagygyűlésről. A gyűlést – mint utóbb kiderült – a „VATRA ROMANEASCA” nevű egyesület szervezte.

A marosvásárhelyi „Cuvintul Liber” (Szabad Szó) román nyelvű napilap február 10-i száma közölte az ott elhangzott hozzászólásokat. Most részleteket közlünk az egyik hozzászólásból.

Dr. Opris Zeno (a marosvásárhelyi II-es számú Ortopéd Klinika vezetője):

1989 decemberében hatalmas boldogság és melegség öntötte el a románok lelkét.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon