Skip to main content

(Báder Katalin)

(Báder Katalin): [Olvasói hozzászólás]

Komoróczy Géza: Másodlagos antiszemitizmusok (Beszélő melléklet, 1992. december 19.)


A tanulmányban Komoróczy Géza következő meghatározása olvasható:

„A Holocaust történelmi egyszerisége: a tudatos politikai koncepció egy egész nép kiirtására, és a modern államapparátus teljes mozgósítása a megvalósítás során.”

Anfal (olyan arab szó, amely biztos nem ismeretlen Komoróczy professzor előtt) a neve annak a holocaustnak, amelyet az iraki hóhérok használnak, amikor a kurd nép kiirtásáról beszélnek.

Talán az sem ismeretlen előtte, hogy a közel-keleti jogőr most készül vádat emelni a Hágai Nemzetközi Bíróságnál az iraki kormány ellen népirtás miatt.






(Báder Katalin): [Olvasói levél]

Az iskolamester – interjú Fehér Ferenccel (Beszélő, aug. 31.)


1991. augusztusi számában Könczöl Csaba beszélget Fehér Ferenc filozófussal. A beszélgetésben Fehér a Kádár-rendszer alatti ellenállás lehetséges formáit két paradigmára korlátozza.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon